Magyarország 9 helyet javítva a 27., Budapest 13 pozíciót előbbre lépve a 17. helyezést érte el a nemzetközi üzleti eseményeket összegyűjtő Union of International Associations (UIA) világranglistáján.

Minden eddiginél jobb évet zárhat a magyar turizmus, akár a vendégéjszakák számát, akár az árbevételt tekintjük, azonban már most komoly gond van az ágazatban: szakmánként több ezer munkavállaló hiányzik. Ezt a helyzetet azonnal kezelni kell – mondta lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, akivel az ágazat előtt álló lehetőségekről, kihívásokról, és tennivalókról beszélgettünk.

Magyarországon 2014-ben összesen 2557 konferenciát rendeztek, ami 8,3 százalékos növekedés az előző évhez képest. A nagy befogadóképességű, új budapesti kongresszusi központ 2018-ra tervezett megnyitása jelentős pozitív változást hozhat a nemzetközi helyezésekben.

Az idei első félévben tizedével több konferenciát tartottak Magyarországon, mint egy évvel korábban, de ötödével csökkent a résztvevők száma. Még mindig Budapesten van a legtöbb: a hazai rendezvények 60, míg a nemzetközi rendezvények 80 százalékát a fővárosban tartják.

Budapest történelmileg, építészetileg, kulturálisan, gasztronómiailag az egyik leggazdagabb város Európában. Ennek ellenére az ötcsillagos szállodáinak átlagára versenytársaihoz képest az egyik legalacsonyabb. Miért probléma ez, mi az oka a jelenségnek, és hogyan lehetne elérni, hogy Budapest – Bécshez és Prágához hasonlóan – a globális turizmus egyik vezető célpontja lehessen?

Új turizmusfejlesztési stratégia kidolgozását sürgeti a szállodaszövetség a szakmai szervezetek bevonásával a szállodaipar fejlődésének elősegítésére, mivel a jelenlegi viszonyok között ellehetetlenülnek a szálláshelyek.

A konferenciaturizmus továbbra is fontos szegmense a magyarországi beutazó turizmusnak, amíg azonban nem épül meg egy nemzetközi színvonalú, nagy kapacitású konferenciaközpont, Magyarország továbbra is csak a 300-400 fős eseményekért versenyezhet érdemben.