Lehet, hogy érdemes későbbre is pénzt tartalékolni, amikor még magasabbak lesznek a hozamok?

Elképzelhető. De az említett fix kamatozású 10-15 éves állampapírok lejáratig hozzák a mostani magas, hét és fél százalékos hozamot, ami eléggé vonzónak látszik jelenleg.

Az valószínűtlen, hogy az infláció is öt-tíz évig nagyon magas szinten ragadjon?

Azt gondolom, hogy ez nem túl valószínű, mert a kormányoknak meg kell szorítaniuk, rendbe kell tenni a költségvetéseket. El fog tűnni a világból a költségvetési lazítás, ami a Covid miatt jellemző volt. Nem lesz annyi likviditás a piacon, mint eddig. A jegybankok nemcsak kamatot emelnek, hanem az értékpapírok vásárlását is befejezik. A magas kamatok miatt a hitelpiac is visszaeshet.

Ezek miatt várhatóan lassulni fog a gazdaság, és így nem hiszem, hogy az infláció ilyen ütemben fog tovább emelkedni, mint eddig. De jövőre a bázishatások miatt is csökkennie kellene.

Nincs itt egy nagy háttér-összeesküvés? Régebben a gazdaságpolitikusok pozitív reálkamat fenntartására törekedtek, most ennek semmi jele. Az amerikai jegybank nyolc százalék fölötti infláció mellett épp egy százalékra emelte a kamatot. Még ha emelnek is, még mindig mélyen az infláció alatt fog maradni a kamatszint. Nem lehet, hogy szándékosan el akarják inflálni a megtakarításokat?

Eddig olyan mértékű pénzszórás volt a világban, és olyan hosszú ideig tartott az őrületesen alacsony kamatszint, hogy már a kamatemelés szele is jár némi hatással. Annyira túl volt fújva minden piac, például a részvénypiac, az ingatlanpiac vagy a kriptodevizák, hogy a kamatemelés következtében mind a részvények, mint a többi kockázatos eszköz esése belefér.

Ha pedig ezek elkezdenek esni, akkor az emberek megtakarításai is csökkennek, és olyan eszközökbe fognak inkább menekülni, mint például a kötvények. Eddig szinte bármit vett az ember, nyeresége lett. Eső árfolyamok mellett azonban az emberek úgy érzik, hogy kevesebb pénzük van, és nem költenek annyit.

Ez működhet az angolszász országokban, ahol a lakosságnak hagyományosan nagy részvényvagyona van, de nem látszik működni Európában, ahol a lakosságnak csak néhány százaléka tart a részvényeket.

Itt mindenki, aki megtehette, támogatást, olcsó jelzáloghitelt kapott, ingatlanokat vett, de az állampapír-hozamok emelkedésével és az inflációval a bérbeadásnak már nem lesz annyira vonzó a hozama, mint eddig volt. Már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával. Az ingatlanok ára is csökkenhet.

Persze nagy kérdés, hogy az ingatlanárak merre fognak változni, hogy a kormány csökkent-e a támogatásokon a következő években, amelyek eddig az ingatlan-áremelkedést segítették Magyarországon.

Úgy tűnik, az állampapír-vásárlás nálunk már egyáltalán nem népszerű, sőt inkább kifelé áramlik ebből az eszközből a pénz. Az emberek megijedtek a háborútól és a 400 forintos eurótól, sokan inkább aranyba vagy devizába próbálnak menekülni.

Ha csökkent is, azért még mindig brutális mennyiségű lakossági pénz van a lakossági állampapírokban. Az embereknek valahová kell tenniük a pénzüket, valószínűleg ezután is főleg ingatlanba, részvénybe és kötvénybe teszik majd.

Ami a devizákat illeti, várható azokon nyereség? Avagy merre tovább, forint?

Úgy gondolom, hogy a mostani 380 forint feletti euróár a jelenlegi kamatszint mellett év végéig lejjebb kell, hogy menjen. A jegybank várhatóan hét és fél-nyolc százalékig mindenképpen fogja emelni a forintkamatot, ennek pedig lesz forinttámogató hatása. Ezért a kötvényhozamoknak csökkennie, a forintnak erősödnie kell év végéig.

Vannak olyan magyar magánbefektetők, akik a kötvénypiacon próbálnak spekulálni, kihasználni a kötvénypiaci hullámokat?

Az elmúlt tíz évben nagyon sok magyar kisbefektető a lakossági állampapírokba menekült, miközben a kötvényalapok állománya nagyon lecsökkent. Például az Erste Kamatoptimum Alap fénykorában 140 milliárd forintos nagyságú volt, jelenleg csak 7-8 milliárdos. Aki ki akart menni ezekből az alapokból, az már megtette. Szerintem azonban ilyenkor érdemes visszavásárolni ezeket a befektetési jegyeket, illetve a kötvényalapokba beszállni, amikor a várható hozamuk magas.

Állampapírokon kívül még milyen kötvényeket szoktak vásárolni?

Most több alapunk portfóliójában is van eurós román államkötvény, ennek a hozama 5,5 százalék körül mozog. De ha ezt még ráadásul forintra is visszafedezzük, az 12-13 százalékos hozamot jelenthet éves szinten. Ezek a forintra visszafedezett pozíciók más eurós kötvényeknél is hasonlóan növelik a hozamokat. Ez az euró és a forint közötti nagy kamatkülönbözet következménye.

Mennyi a magyar tízéves eurós államkötvények hozama?

Körülbelül három és fél százalék, ez is emelkedett az utóbbi időben. Néhány hónappal ezelőtt még csak egy százalék körül volt. Akkor emelkedett sokat, amikor a jogállamisági eljárással kapcsolatban elhangzott, hogy Magyarország nem kapja meg az európai uniós támogatásokat, és ebben az esetben a devizakötvénypiacról finanszírozza magát.

Bár az EKB még nem kezdte el a kamatemelési sorozatot, az eurós kötvények árfolyamába és hozamába ez már részben előre beépült. A piac kockázatkerülővé vált, ennek is köszönhető a magyar hozamok emelkedése. Miközben a magyar kötvények hozama egyről három és fél százalékra ment, a román kettőről ugrott 5,5-re, a német piachoz képest jelentősen megnőttek a spreadek. Ezek szerintem már vonzó értékek.

Évi 12 százalékos hozamot nem is olyan régen még csak nagyon gyenge gazdálkodású cégek bóvli kötvényeivel lehetett elérni. Mi a helyzet most ezen a piacon?

Természetesen azokon a piacokon még magasabb hozamok alakultak ki. De mi ezekkel a kockázatosabb eszközökkel nem foglalkozunk. Az Erste Abszolút Hozamú Kötvény és az Erste Kamatoptimum alapok konzervatívabb befektetési politikát folytatnak. Elsősorban állampapírokat vagy állami garanciás kötvényeket vásárolnak, másodsorban a régióhoz kötődő nagyvállalatok kötvényeit. Például a Molnak, az OTP-nek is van eurós kötvénye. Ezeknek a hozama is jelentősen emelkedett, a korábbi nulla közeli szintekről vonzó magasságokba.

Mintegy 5-6 éves futamidő mellett euróban négy százalék feletti hozamuk van. De a forintra való fedezés itt is tíz százalék feletti hozamot eredményezhet, mivel az euró/forintra szóló fedezeti ügyletek kamattartalma most évi hét százalék körül mozog.

Hogyan lehetett kibírni a nulla kamatok korszakát?

Az elmúlt hat-hét évben a portfólió-menedzsereknek nagyon nehéz dolguk volt a kötvénypiacon, hiszen nulla közeli kamat mellett kellett hozniuk elfogadható hozamot. Ám az Abszolút Hozamú Kötvény alapunknak 2020-ban is 6,5 százalék volt a hozama, a Covid kitörésének évében. Ennek is volt köszönhető, hogy a Privátbankár.hu Klasszis díját megnyerte.

Tavaly pedig, amikor a magyar államkötvény-indexek, mint például a CMAX tíz százalék körüli veszteséget értek el, az abszolút hozamú kötvényalap legalább plusz nullában tudott zárni. Gyakran előfordult, hogy nem volt magyar államkötvényünk az alapban, mert hozamemelkedésre számítottunk. Ebből is látszik, hogy nagyon aktívan kezeljük ezeket az alapokat, és ez így lesz a jövőben is.

Az, hogy az alapkezelők forintért eurókötvényeket vesznek, vagyis végső soron eurót, nem gyengíti a forintot?

Nem, mert egyben határidőre el is adják, kettő pozíció van, ezek nagyjából kioltják egymást.

Az egyes közép-kelet-európai országok kamatszintjei közötti különbség befolyásolja a forint árfolyamát?

Romániában az irányadó kamat például 3,75 százalék, nálunk 6,45. Minden jegybanknak más és más a monetáris politikája, másképpen próbálja a megőrizni a deviza stabilitását. A román lej árfolyamát a központi bank rendszeresen stabilizálja, irányítja, interveniál. Romániában sokkal nagyobb a devizatartalék és a devizakötvény-állomány is, így sokkal jobban meg tudják védeni a lejt, mint mondjuk a magyar jegybank a forintot.

Ők ezt az utat választották, de 2010 előtt nálunk is sokkal magasabb volt a devizakötvény-arány. Ott egyébként az infláció is magasabb, jóval évi tíz százalék felett van jelenleg.

Akkor nem azért gyenge a forint, mert lemaradtunk a kamatemelési versenyben?

Nem, sőt, a többiek előtt kezdtük a kamatemelési ciklust. A jegybank pedig, amikor kellett, még nagyobb ütemre is váltott. A forintárfolyam sok kockázatot áraz, az európai uniós támogatások bizonytalanságát, a szankciós kockázatokat is, azt, hogy egy olajembargó esetén nálunk komoly gondok lehetnének a gazdaságban stb.

Jelenleg minden hírre érzékeny a kötvénypiac, a forintpiac is. A kötvények elkezdték beárazni a kockázatokat. Korábban, amíg a jegybankok folyamatosan vásárolták az államkötvényeket, addig ezek a kockázatok nemigen jelentek meg az árfolyamokban és a hozamokban.

Egyébként a magyar részvénypiac is hasonlóképpen érzékeny a hírekre. De a részvények, ingatlanok a következő években várhatóan vissza fognak szorulni, és nagyobb szerep jut majd a kötvényeknek. A magasabb hozamok miatt várhatóan a kötvényeket fogják keresni az emberek.

A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A Piac & Profit magazin tartalma ("tartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a Piac & Profit közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az Piac & Profit felelősséget nem vállal. A Piac és Profit Kft, mint a Piac & Profit kiadója, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a tartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített tartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a tartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.