Szövetkezetek: még dobog a Hangya szíve, de már csak alig

Még él és dobog a Hangya szíve, de Magyarországon a szövetkezetek – a mezőgazdaságiak és ipariak éppúgy, mint a fogyasztási szövetkezetek – visszaszorultak a rendszerváltás után. Pedig ez a forma sok téren az egyedüli versenyképes megoldást nyújtja, helyzetbe hozhatja a kistermelőket, és orvosságot jelenthetne a foglalkoztatottság bajaira is.

Több mint száztíz évvel ezelőtt, 1898-ban jött létre a mai Hangya Szövetkezeti Együttműködés őse, hasonló gazdasági körülmények között, mint amit mostanság tapasztalni. Akkor mintegy 2000 szövetkezet működött, és ennek révén kivirágzott a hazai gazdaság. Ma 200 hangya szövetkezet működik országosan.

Európában sokkal jobban kihasználják a szövetkezés előnyeit

A Hangya Szövetkezeti Együttműködés 200 szövetkezetet tömörít, száz éve még 2000-et Kép: SXC

Magyarországon a szövetkezeti szektor legfeljebb 1-1,5 százalékkal részesedik az ország GDP-jéből, míg Franciaországban a legnagyobb szövetkezetek éves árbevétele eléri az ország árbevételének 28 százalékát. Ma a magyar lakosság 8 százaléka tagja valamilyen szövetkezetnek – az európai átlag 16 százalék –, miután a rendszerváltáskor működő közel 7000 szövetkezetből mindössze 2959 maradt: a 3500 ipari szövetkezetből 2868, az 1261 mezőgazdasági és halászati szövetkezetből 945, a 273 fogyasztási szövetkezetből 119 eltűnt húsz év alatt, derül ki az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) Szövetkezeti Kutatóintézete által 2012-ben készített háttértanulmányból – írta korábban a Piac&Profit.

„A hangya szövetkezetek először fogyasztási szövetkezetnek jöttek létre 1898-ban, akkor a szövetkezetbe mindenféle terméket lehetett bevinni, és először – szinte barterjelleggel – csereberélgetni, azután, ahogy bővült a termékkínálat, úgy alakult ki erre a sajátos boltrendszerre jellemző termékpaletta” – mondta Szeremley Béla, a Hangya Szövetkezeti Együttműködés elnöke a GazdaságTV-nek adott interjújában.

19. századi franchise

„Mai szóval az akkori rendszert franchise-jellegűnek mondanánk, hiszen különböző tulajdonosok alatt működő üzletek ugyanúgy voltak kialakítva, és ugyan a helyi sajátosságoknak megfelelő termékkínálattal is rendelkeztek, azonban a berendezés, illetve a terméktípusok sok tekintetben hasonlítottak” – emelte ki az üzletember.

A Hangya „csúcsán” 700 ezer tagot számlált, amelyeket több mint kétezer szövetkezet tömörített a mai Magyarország területén. A tagság harminc konzervgyárral, húsz feldolgozóüzemmel és közraktározási lehetőségekkel biztosította azt a lehetőséget is, ami a mai magyar foglalkoztatásban is gondot okoz. „Ebben a rendszerben részfoglalkozású, kisebb földterülettel rendelkező emberek is méltányos jövedelemhez juthattak, az üzleti szolidaritás elve alapján” – mondta Szeremley.
Megoldás a kistermelőknek
Ha a családi vállalkozások, mikrovállalatok a termékeiket közvetlenül a fogyasztókhoz tudnák eljuttatni, kiiktatva a közvetítőket, jelentősen nőne a forgalmuk, és javulna az ismertségük. Erre az értékesítési szövetkezetek jelenthetnek megoldást. A legtöbb kis cég marketingre nem tud költeni, a nagyobb áruházakba pedig azért nem tud beszállítani, mert sem az elvárt mennyiség előállítását, sem a hosszú fizetési határidő áthidalását nem tudja vállalni. A kistermelők, gazdák életben tartását szolgálják az itthon még alig éledő, de már számos országban bizonyított beszerzési társulások.
A megújult Hangya hat év szervezőmunkát követően 1998-ban jött létre, az Együttműködés ma 200 szövetkezetet tömörít, amelyek az ország minden megyéjében megtalálhatók valamilyen formában, a termelőhelyi adottságoknak megfelelően. „Ez a 200 szövetkezet 20 ezer tagnál is többet számlál” – mondta a szervezet elnöke, aki szerint azok az alapgondok, amelyek száz évvel ezelőtt megvoltak, ma is léteznek. Akkor a nagybirtokok, most a multinacionális cégek szorításában van az ország, és nehezen eladhatók, nem versenyképesek a magyar termékek.

„Mezőgazdasági termékekből egyre kevesebb is van, részben azért, mert a régi jó magyar márkaneveket a külföldi cégek felvásárolták, így nagyon sok olyan márkánk, amiről azt hisszük, hogy magyar kézen van, a valóságban külföldi tulajdonú, ahol a vállalatok otthon adóznak, és innen viszik ki az eredményeket. A másik ok pedig, hogy a multinacionális cégek külföldi árukat hoznak be, lenyomják a belföldi árakat, és gyakran silányabb és ellenőrizhetetlenebb körülmények között jut el ide, miközben a magyar áru nem jut be a boltokba. sajnos magyar termékekből is hiány van, szükség lenne arra, hogy több magyar termék, magyar brand legyen itthon” – vélte a Hangya Szövetkezeti Együttműködés vezetője.

Nincs valódi integráció a gazdaságban

 A szövetkezés a munkanélküliség világában valódi alternatíva lehet a társadalmi bajok orvoslásában.
Pedig a szövetkezeteknek nagyon jelentős szerepük lehetne a hazai rendkívül alacsony foglalkoztatottság növelésében. Az OSZT nemrég kidolgozott stratégiája szerint a szövetkezés a munkanélküliség világában valódi alternatíva lehet a társadalmi bajok orvoslásában. Ma a tízmillió lakosból mindössze 1,8 millióan termelnek hozzáadott értéket. Több mint 400 ezer a tartósan munkanélküliek száma, a feketegazdaságban keresőké pedig 600 ezer körül van.

A rendszerváltás előtt az áfészek például a mezőgazdasági tevékenységet is integrálták a kereskedelmi tevékenységbe. A mezőgazdasági szakcsoportok között volt sertéstenyésztő, méhész, mezőgazdasági termelő. Az értékesítési szövetkezet biztosította a feltételeket a termeléshez – egyebek közt előleget adott –, majd átvette az árut. „Az áfészek saját vágóhídján közel negyvenezer sertést vágtak egy évben, és előállítottunk feldolgozott termékeket is. A szövetkezet adta a malacot, amit a háztáji gazdaságban felhizlaltak, majd elhozták a vágóhídra, ahol kifizették az árát. A felvásárlási és termékértékesítési tevékenységünk keretében takarmányt is biztosítottunk. A kistermelő tehát az élőmunkát adta, amelyért a kereskedelmi szövetkezet fizetett. Most nincs ilyen együttműködés, és sajnos a Darányi Ignác Tervben sem jelenik meg a kormányzati szándék, amely ilyen integrált működés kialakítását célozná” – mondta el Zs. Szőke Zoltán az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke korábban a Piac&Profitnak.

Feljövőben a közösségi termelés
Fogyasztó és termelő érdek- és kockázati közösséget vállal egymással, cserébe egyiküknek megélhetést nyújt a ház körüli föld, másikuknak jó minőségű, biztos forrásból származó frissen szüretelt, az évszaknak megfelelő zöldség és gyümölcs kerül az asztalára egész évben. Európában hol közösségi gazdálkodásnak, hol szerződéses gazdálkodásnak vagy szolidáris gazdálkodásnak hívják, de a filozófia mindenhol ugyanaz: a vidéki kistermelő akkor életképes, ha személyes kapcsolatot alakít ki a fogyasztóval. Az „áruért” a termelőhöz kell menni vagy egy közeli városban kijelölt elosztópontra, adott napon. A gazdáknak nem kell néhány termény nagy mennyiségű előállítására összpontosítaniuk, fenntarthatják a változatosságot

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo