Jelentősen, mintegy 8 százalékkal csökkent az alkoholmentes italok (szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, ízesített vizek, jeges teák, energia- és sportitalok, szörpök) forgalma Magyarországon 2013-ban. A piac mérete 827 millió literre esett a 2012-es 896 millió literről. Az üdítőitalok értékesített mennyisége 2007 óta megállás nélkül zsugorodik, melynek eredményeként 2011-2013 között négyszáz munkahely szűnt meg az ágazatban.
A szénsavas üdítőitalok piaca már egy évtizede folyamatosan csökken, ma 31 százalékkal kevesebb termék fogy, mint a legmagasabb fogyasztás évében, 2003-ban. A negatív trend 2013-ben sem fordult meg, sőt a gyártók tavaly 12 százalékkal kevesebb terméket adtak el, mint 2012 hasonló időszakában. A gyümölcslevek fogyasztása a mögöttünk álló esztendőben 1 százalékkal csökkent 2012 azonos időszakához viszonyítva. A 2007-es csúcs évhez képest azonban 35 százalékkal fogyott kevesebb a boltokban ezekből a termékekből.
Az üdítőitalokat sokan teszik felelőssé a világszinten egyre komolyabb problémát jelentő elhízásért. Az üdítőitalokkal elfogyasztott kalória (energia) azonban csupán átlag 1,5-2 százaléka (kb. 40 kalória) a magyar felnőtt lakosság teljes napi kalóriabevitelének, ami kevesebb, mint egy közepes alma energiatartalma. (A transzzsírsavakra is rászállt a kormány.)
Az alkoholmentes italok értékesítésének évek óta tartó visszaesése nemcsak az ágazat gyártóit érinti kedvezőtlenül, hanem az agrárbeszállítókat és a kereskedelmet is, ami halmozódó veszteségeket jelent a magyar gazdaság számára. Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség ezért is reméli, hogy a magyar államháztartás egyensúlyi helyzetének javulása – más ágazatokhoz hasonlóan – idővel lehetőséget teremt az élelmiszeripari különadók, így például a népegészségügyi termékadó fokozatos csökkentésére, kivezetésére.
