A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló „trafiktörvény” alapján 2013. július 1-jétől kizárólag nemzeti dohányboltban árusítható dohánytermék, azonban a meglévő készleteket a többi kiskereskedelmi bolt július 16-ig forgalmazhatja. A dohányértékesítő helyek számát településenként, 2000 lakosonként kell meghatározni, ebből következően 6000-8000 koncessziónyertes lesz, akik 20 évre kapják meg az értékesítési jogot.
Ez azt jelenti, hogy az éves szinten mintegy 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi körülbelül 40-42 ezer bejáratott, üzletileg többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező vállalkozás szolgálja majd ki a vevőket, ami a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozza a dohány-nagykereskedőket – hívja fel a figyelmet az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmánya. (Arról nem is beszélve, hogy dohánybolt nélkül maradhat a fél ország.)
„A dohány-nagykereskedők szinte összes, meglévő kockázati besorolással rendelkező ügyfele eltűnik, és egyik napról a másikra teljesen új összetételű vevőportfóliót kell majd kezelniük. Ez hitelbiztosítási szempontból nagyon szokatlan és rendkívül kockázatos helyzet lesz, amelyre minden lehetséges eszközzel fel kell készülni” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. Az üzleti kockázatokat az is növeli, hogy a mostani boltok legkésőbb 2013. július 16-ig árusíthatják a dohánytermékeket, azonban ezután a jelenlegi dohány-nagykereskedők kötelesek visszavásárolni a még fel nem használt, bontatlan csomagolású dohánykészleteket.
A jelenleg dohánybolt nélkül maradó települések listája itt megtekinthető!
A megszerzett koncesszió ellenére a trafikok tulajdonosai sem érezhetik magukat teljes biztonságban. A szakértők szerint a működési kockázataik egy részével már a kormányzat is tisztában van, hiszen az egyik februári módosítás során bővítették az újonnan alakuló, egységes kinézetű boltokban kapható termékek körét: már nemcsak dohány- és szerencsejáték-termékek és -cikkek vásárolhatók majd, hanem alkoholos italok, üdítők, ásványvizek és újságok is.
A szakértő véleménye szerint a jelenleg dohánytermékeket is árusító boltoknál bevétel- és profitcsökkenéssel lehet majd számolni, ugyanis az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek a részesedése, amelyeket a jövőben az új nemzeti dohányboltok is árusíthatnának, megközelíti a 40%-ot. Emellett egyes üzletekben a teljes forgalom 30 százalékát a dohánytermékek forgalma teszi ki, így a változtatások munkahelyek megszűnését is eredményezhetik. Ugyancsak valószínűsíthető, hogy a teljes magyar dohánypiac forgalma is csökken majd, hiszen a körülményesebb hozzáférés és az esetlegesen megnövekvő árrés miatt dráguló dohánytermékeket kevesebben engedhetik majd meg maguknak.
Mehet a lottó is trafikokba
Az eredeti törvényt tavaly decemberben módosították, e szerint lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. január 16-án javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek, dohányterméket kiegészítő termékek és szerencsejáték termékek mellett hírlap, ásványvíz, égetett szesz, kávé, energiaital és üdítő is kerülhessen a polcokra. Az erről szóló előterjesztést már elfogadta a parlament.
Régiós összevetésben is a legszigorúbb és a legkevésbé rugalmas a magyar trafiktörvény, azaz a dohányáruk forgalmának kiskereskedelmi szabályozása. A magyar jogszabály sokban hasonlít az osztrák példára, de jóval kevésbé rugalmasabb annál, például a dohányforgalmazó automaták engedélyezésében. A forgalmazás állami monopóliummá válásával azonban várhatóan a feketepiac részesedése tovább növekszik majd 2013-ban.
