Magyarországon több mint 300 fürdő üzemel, azonban ezeknek kevesebb mint 10 százaléka működik nyereségesen. A szektor összességében évente több tízmilliárd forintnyi hiányt termel. Pedig a veszteséges fürdők egy részét akár már 2-3 év alatt nyereségessé lehetne tenni. A megoldást a műszaki innováció és a technológiai fejlesztések, valamint a létesítmények térségi turisztikai stratégiába illeszkedő, menedzserszemléletű üzemeltetése együtt biztosíthatják.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Először a Széchenyi Tervben, majd a 2005-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában kaptak kiemelt szerepet a hazai wellness- és gyógyfürdők. A szektorba az elmúlt évtizedben a különböző támogatási programokon keresztül mintegy 200 milliárd forintnyi forrás érkezett, különböző okok miatt azonban a fellendülés és a várt eredmények elmaradtak. A szektor ma már évi több tízmilliárd forint veszteséget termel.
A szakértők egyöntetűen állítják, eljött a beavatkozás pillanata. „Megfelelő döntések mentén a veszteségek jelentősen csökkenthetők, a fürdők egy része nyereségessé tehető. Ehhez azonban korszerű technika és fejlesztések, valamint a fürdőüzemeltetési szemlélet változása szükséges” – hívja fel a figyelmet az EconoConsult Kft. alapítója, korábbi tulajdonos ügyvezetője, Molnár László.
Küzdelem a túlélésért
A népszerű turisztikai régió és a nagyobb méret sem mindig jelent sikeres üzemeltetést, a túlélésért elsősorban mégis a kisebb településeken lévő és a turisztikai vérkeringésből kieső fürdők küzdenek. Sikeres működést néhány esetben pedig a nem kellően megalapozott létesítés lehetetleníti el. A fürdők helyzetét nehezíti, hogy a veszteség miatt a tulajdonos önkormányzatok is szabadulnának tőlük, holott a megépült létesítmények fontos elmei lehetnének a helyi közösség életének. „Önmagában egy fürdő megléte még nem jelent elég turisztikai vonzerőt egy kisvárosi környezetben. Ezeknek az elsődleges célközönsége a kistérség lakossága kell legyen, ma már viszont őket is csak színvonalas szolgáltatásokkal, megfelelő marketing és árpolitika segítségével lehet becsábítani a létesítményekbe” – hangsúlyozza Molnár László.
Nem volt felkészülve a szállodaipar a nehézségekre
A legfontosabb kérdés a magyar szállodapiaccal kapcsolatban, hogy az eszkimókhoz képest sok-e a fóka. Az ezredforduló után erőteljes növekedés volt tapasztalható a hazai turizmusban, a kínálat jelentősen nőtt, különösen az elmúlt időszakban, de a gazdasági nehézségekre láthatóan sokan nem voltak felkészülve. A statisztikák szerint a gyógy-, wellness, és konferenciaszállodák ugyan jól teljesítenek, de a hazai szállodapiac továbbra is rendkívül törékeny. Egyelőre új projektek nem igazán láthatóak, és bár igaz, hogy nagyberuházásoknak most nincs is létjogosultsága, de van még néhány olyan terület, ahol van növekedési potenciál. A banki finanszírozás jelenleg azonban igen nehéz, a pénzintézetek ugyanis sokkal óvatosabbá váltak.
Az évek óta tartó veszteséges működés a fürdők nagy részénél a felmérések szerint több okra vezethető vissza. A beruházások előkészítése, tervezése és kivitelezése során sok esetben nem vették figyelembe a piaci körülményeket, a fürdők speciális műszaki jellemzőit. „Ehhez adódik, hogy a fürdők működtetése valójában egy speciális ingatlanüzemeltetési szemléletet igényel. Az üzemeltetés sikerességét a tervezési hibák, a beépített berendezések és gépészet problémái együttesen nehezítik” – mondja Molnár László. Általában hiányzik az integrált szempontok mentén megvalósuló, menedzserszemléletű üzemeltetés is, teszi hozzá a vezető tanácsadó. Ezek együttesen felelősek a költségek mértékéért, a vendégek elmaradásáért, a veszteséges működésért.
Költségcsökkentés infrastruktúrafejlesztéssel
A megtakarítás a fürdők esetében is számításokkal tervezhető, az alacsony forrásigényű fejlesztések megtakarítása később mélyebb modernizációk önerejét képezheti. „Nincsen felesleges fejlesztés, csak minden esetben a megtérülési mutatók alapján kell priorizálni a beavatkozásokat” – mondja Folberth Péter, az egy fürdőfejlesztési innovációs-technológiai projekt előkészítését végző ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter klaszterigazgatója.
A hazai fürdőkben például az elfolyó víz energiájának hasznosítása egyelőre még nem jellemző, holott a termálfürdők esetében jelentős megtakarítást eredményezhet, ha ezt a vizet temperálásra, a fűtési rendszerek támogatására használják.
Kevesen gondolnák, de a termálvízből kinyerhető maradék hő, kiegészítve egy biomassza alapú megoldással, a hőszolgáltatás biztosítása mellett akár áramtermelésre is használható. Mindezt kiegészíthetik a hagyományos megújuló energiaforrásokon alapuló villamos- és hőenergia-termelő technológiák is. „A fürdőkben számos elektromos berendezés folyamatosan működik, ezek villamosenergia-igényeinek akár 60-70 százaléka is kielégíthető ilyen módon” – mutat rá Folberth Péter. A jelentős költségcsökkenés révén ezek a beruházások akár 3-5 éven belül megtérülnek, teszi hozzá.
Óriási lehetőség előtt a magyar gyógyturizmus
Az emberek több mint fele hajlik arra, hogy kedvezőbb anyagi feltételek esetén külföldön gyógyíttassa magát. 2013-tól erre az Európai Unióban minden lehetőség meglesz, ugyanis az unió ekkortól liberalizálja a tagországok egészségügyi szolgáltatásait. Magyarország jelentősen profitálhat a szabályozás megváltozásából. Óriási lehetőséget kap a magyar gyógyturizmus jövőre az egészségügyi szolgáltatások liberalizálásával, ugyanis így a páciensek bármely uniós országban az egészségbiztosítójuktól ugyanakkora térítésre tarthatnak majd igényt, amennyit az otthon fizetne az adott kezelésre. Az irányelv életbelépéséből fakadó lehetőségek rövid távon természetesen nem fogják elérni a turisztikai szakemberek várakozásait. Két területen azonban mindenképp lehet azonnali pozitív hatása: forgalomnövekedés várható azoknak az ambuláns szolgáltatásoknak a piacán, ahol a szolgáltatás nálunk olcsó, és az igénybevételéhez egyéb turisztikai szolgáltatások is kapcsolhatók.
A korszerű fürdők napi működtetésében meghatározó tényező a teljes létesítményt vezérlő, automata üzemeltetési rendszer. „Ez önállóan kezeli többek között a hőtermelést, a medencékben lévő víz hőfokát, az elektromos rendszereket. Mindezt úgy, hogy többek között figyelembe veszi az adott pillanatban a vendégszámot, az egyes szolgáltatások kihasználtság fokát” – magyarázza a klaszterigazgató. Az automata fürdővezérlés a magas hatásfokú, önmagukban is költséghatékony részegységek összehangolásáért felel, teszi hozzá.
Vendégeket a medencékbe!
A korszerű üzemeltetési rendszer bevezetése, a költségek csökkentése azonban csak a megoldandó feladatok fele. A bevételek növelését a szolgáltatások fejlesztése, a vendégszám növelése biztosíthatja. A fürdőknek sokoldalúaknak kell lenniük, ez ma már keresleti alapkövetelmény. Ennek a célnak az eléréséhez nélkülözhetetlen a menedzserszemléletű vezetés, valamint „egy átgondolt marketing stratégia, egy a térség gazdasági viszonyaihoz illeszkedő árpolitika, és az együttműködés, fürdőklaszteresedés” – mondja Molnár László. Ennek a kialakítása nem ördöngösség, ma már ehhez is vannak bejáratott megoldások, a hazai fürdőkultúra fejlesztése mellett elkötelezett szakemberek, teszi hozzá a szakértő, akinek meggyőződése, hogy a fürdők egy része a fenti elvek mentén akár már 2-3 éven belül nyereségessé tehető.
Folyékony kincs
Létezik egy termálvízre építő nemzeti fejlesztési vízió. Van-e valóságalapja? Lehet-e a turizmus fellendítését termálvizeinkre alapozni, érdemes-e még ezen a területen beruházni? Megvalósíthatók-e vízióink a második nemzeti fejlesztési terv keretében? A geotermikus energiahasznosításban számíthatunk-e az állam koncepciózus támogatására? Fontos és érdekes kérdések, vajon vannak-e rájuk kiforrott válaszok? A turizmus mint a régiók felzárkóztatásának, versenyképességünk megőrzésének egyik eszköze kiemelten szerepel a 2013-ig szóló második nemzeti fejlesztési terv ben, és ezen belül is külön hangsúlyt kap az egészségturizmus mint az emberek életminőség-javításának tényezője. A termálvízkincs biztos alapot jelent az egészségturizmus fejlesztéséhez, ráadásul az Intelligens energia című európai uniós programnak is fontos eleme. Brüsszelben már döntés született, hogy az alternatív energiaforrások hasznosítását támogató program a 2007-2013-as időszakban is folytatódik.
