„Magyarországon 4-500 ezer ember megélhetése függ az építőipari szektortól, vagy hozzá kapcsoló szektorok teljesítményétől és a kilátások elég sötétek" - mondta a Piac&Profitnak Böröczffy István az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, a KSH által megjelentetett legfrissebb adatsorra reagálva.
A Központi Statisztikai Hivatal június 30-ai tájékoztatójából ugyanis kiderül, hogy tovább mélyült a válság a magyar építőiparban. A KSH szerint 2012 első félévében 4463 új lakás épült, azaz húsz százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 4888 volt, ami 17 százalékos csökkenést jelent 2011 első félévéhez képest. Az építtetők körében folytatódott a vállalkozói szektor visszaszorulása, így a vállalkozások részesedése már az egyharmadot sem éri el az újlakás-beruházásokból.
A kiadott új építési engedélyek alapján 2832 lakóépület és 2638 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 14 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 22 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 24 százalékkal nőtt az ipari, 15 százalékkal a mezőgazdasági és 1 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma.
Az első félévben használatba vett lakások számának alakulása jelentős régiós különbségeket mutat. Míg több régióban növekedés következett be (Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon), addig Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon az átlagosnál nagyobb mértékű, egyaránt 38 százalékos a felépített lakások számának visszaesése. Egy évvel korábban még Közép-Magyarországon koncentrálódott a lakásépítések több mint fele, most mindössze 41 százalék épült ebben a régióban.
A kiadott építési engedélyek száma - Nyugat-Dunántúl kivételével - valamennyi régióban csökkent, ennek mértéke Közép-Magyarországon a legerőteljesebb (26%). Budapesten fél év alatt mintegy ezer lakás építésére adtak ki engedélyt, ami az egy évvel korábbi mennyiség 79 százaléka.
Az építtetői kör összetételét továbbra is a természetes személyek súlyának növekedése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya 58-ról 65 százalékra emelkedett az elmúlt év első fele óta. A vállalkozások által épített lakások aránya ugyanekkor 40-ről 32 százalékra csökkent. Budapesten, ahol korábban a vállalkozói lakásépítés meghatározó volt (77%), most a lakások több mint felét (53%-át) természetes személyek építtették. 2012 első félévében mindössze 43 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az építtetői kör átrendeződésével összhangban tovább csökkent az értékesítésre épített lakások aránya (43-ról 35%-ra), míg a saját használatra épített lakásoké nőtt (56-ról 61%-ra). Bérbeadásra a lakások 4 százaléka épült, ez egy évvel korábban 1 százalék volt.
A kivitelezők szerinti megoszlás alig változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 51, az egyéni vállalkozások a lakások 32 százalékát építették (2011 első félévében 54, illetve 30% volt az arány). Az új lakások 12 (egy évvel korábban 10) százaléka lakossági kivitelezésben készült el.
Böröczffy István szerint a KSH adatai is alátámasztják, hogy a szektor teljesen áll. „Nincs fizetőképes kereslet, ezért várhatóan a szegmens nem is tud beindulni az elkövetkező 4-5 évben" - mondta az ÉVOSZ alelnöke a Piac&Profit kérdésére. Véleménye szerint azonban a visszaesés jelentős részben azzal is magyarázható, hogy a 2008-2009-es időszakig bizonyos mértékű túltermelés jellemezte a magyar piacot. „Akinek volt pénze rá - banki hitelből, vagy megtakarításból - az beruházott ingatlanra, várhatóan még 4-5 évig - a hitelezés szűkülése miatt - nem várható fellendülés" - jelentette ki.
Véleménye szerint a válságnak leginkább kitett mikro- és kisvállalatoknál a megrendelések hiánya mellett a hátrányos szabályozás illetve a tőkehiány okoz komoly gondokat. „Hiába indulna egy-vagy több mikrovállalkozás, vagy egyéni vállalkozó egy panelház leszigetelésére kiírt pályázaton, ha a kiírási feltételek a szektor szereplői számára teljesíthetetlenek" - mondta. Példaként említette, hogy sok esetben azok pályázhatnak, akik az előző évben 300 millió forintos forgalmat bonyolítottak. „Nincs az a mikro vagy kisvállalkozás, amely ekkora forgalmat tudna bonyolítani" - emelte ki. A szektor másik problémájaként a tőkehiányt említette.
„A szektorban szinte lehetetlen hitelt szerezni, de még ha kapnának hitelt a kisvállalkozások, az is komoly profitcsökkenéssel járna a kamatkörnyezet miatt. Tőke nélkül, pedig még ha munkához is jut egy vállalkozó, nem tud belekezdeni sem annak elvégzésébe" - tette hozzá. Böröczffy István szerint a kis- és mikrovállalkozások kiszorulása ezért folytatódni fog a szegmensbe érkező beruházásokból. „Még ha meg is valósulna az a terv, hogy a szén-dioxid kvótákból érkező karbonforintokat felújításra költsük, a kicsik legfeljebb alvállalkozóként vehetnek részt ebben a programban a jelenlegi szabályozási környezetben, ezért mindenekelőtt a bürokratikus akadályokon kellene lazítani, különben az mkv-k jelentős része kiszorul a szegmensből."
Szavait az Opten céginformációs szolgáltató adatai is alátámasztják. Akár a frissen közzétett felszámolásokat, akár a végelszámolásokat tekintjük, 2012 májusát az építőiparban minden idők legrosszabb hónapjai közé kell sorolni. Felszámolásból a valaha volt harmadik legtöbb, 418 indult el ebben a hónapban, ennél többet csak tavaly júniusban és novemberben regisztráltak. Végelszámolásból 619-et kezdeményeztek, aminél többet csak idén márciusban mutatott a hivatalos statisztika. A végelszámolások drámai alakulását mutatja, hogy míg tavaly havi átlagban 340 eljárást tettek közzé a cégbíróságok, idén az utolsó három hónapban már átlagosan 590 végelszámolást indítottak, vagyis a növekedés üteme 73 százalék.
