Szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhatnának, és akár már májusban megkezdhetnék az árusítást a nemzeti dohányboltok. Így módosította a kormány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt.
A most elfogadott javaslat pontosítja a dohányboltban folytatható kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentési szabályokat is. A hétfőn megjelent módosító javaslat az ellátás biztonsága és a jövedékiadó-bevételek zavartalan befolyása miatt két új rendelkezést is beiktat a dohánytörvénybe. Az egyik megteremti annak a lehetőségét, hogy – amennyiben a dohányboltra vonatkozó engedéllyel már rendelkezik - a jogosult akár 2013. május 1-jét követően is megnyithassa dohányboltját annak érdekében, hogy a fogyasztók megismerhessék.
A másik rendelkezés pedig biztosítja azt, hogy azok a kiskereskedők, akik a hatályba lépő új szabályok miatt nem folytathatják tevékenységüket, 2013. július 16-ig értékesíthessék megmaradt készletüket. Erre a részletes indoklás szerint azért van szükség, mert a nagykereskedők jelzése szerint azok a kiskereskedők, akik 2013. július 1-jét követően a tevékenységet nem folytathatják, esetleg már májustól nem rendelnek majd újabb dohányterméket, nehogy a készletük “beragadjon”. A kormány emellett visszavásárlási kötelezettséget ír elő a nagykereskedők részére a mégis megmaradt árukészletre.
A tavaly szeptemberben elfogadott trafiktörvény alapján állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme 2013. július 1-jétől, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni, kétezer lakosonként pedig további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A jogszabály nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol.
Az eredeti törvényt tavaly decemberben módosították, e szerint lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. január 16-án javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek, dohányterméket kiegészítő termékek és szerencsejáték termékek mellett hírlap, ásványvíz, égetett szesz, kávé, energiaital és üdítő is kerülhessen a polcokra.
A dohánytermékek kötelező árrésével kapcsolatban Lázár János, a Miniszterlenökség államtitkára elmondta: a jogszabállyal főként a fiatalok hatékonyabb védelme volt a céljuk, és így eredetileg nem szándékoztak beavatkozni a dohánygyártók és a kiskereskedők közötti szerződéses viszonyokba. A kormány azt remélte - magyarázta -, hogy a piac megoldja ezt a kérdést is, hiszen több gyártó már előre jelezte: hajlandó lesz több árrést biztosítani a kiskereskedőknek. "De tény az is, a kormányzatnak megvannak a jogi eszközei arra, hogy előírja a minimális kiskereskedelmi árrést" - hívta fel a figyelmet, példaként említve, hogy Olaszországban, Franciaországban kötelezően 10 százalékos, Spanyolországban 8,5, Ausztriában pedig csaknem 13 százalékos árrést írtak elő. Azaz "ha a dohánylobbi a kiskereskedőknek adott alacsony árréshez való görcsös ragaszkodással reméli ellehetetleníteni a trafikrendszert, akkor ki kell ábrándítanom őket: ennél jóval nehezebb feladattal is megküzdöttünk már" - mondta a politikus.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár kitért arra a hírre is, amely szerint egy európai bizottsági javaslat a mentolos, valamint a vékony, úgynevezett slim cigaretták betiltását irányozza elő, és ezzel kapcsolatban azt mondta: a magyar kormány mind egészségügyi szempontokat, mind a hazai ipar érdekeit figyelembe véve fogja kialakítani álláspontját az ügyben. Az azonban biztos, hogy minden olyan egészségpolitikai intézkedést támogatni fog, amely nem diszkriminatív, azaz nemcsak a kisebb - például hazai - szereplők ellen irányul, hanem a szektor egészét sújtja - emelte ki.
