Az első nemzeti dohányboltok egy éve nyíltak, jelenleg 6005 trafik szerepel az adóhatóság listáján. A dohányáruk jelentős drágulása (19 százalék), valamint a trafikrendszer bevezetése következtében a lakosság dohányzási szokásai átalakultak: cigarettavásárlásra a háztartások reálértéken ötödével kevesebbet, dohányáru vásárlására ugyanakkor tizedével többet költöttek, mint a megelőző évben – írja a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva. A lap szerint a büdzsé sem járt jól, a 2012-es 345 milliárd forintról 312 milliárdra mérséklődött a dohánygyártmányok jövedéki adójából befolyt bevétel. Ugyanakkor a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. szerint korábban a fiatalkorúak 58 százaléka juthatott dohánytermékhez, a fogyasztóvédelmi hatóság adatai szerint mára ez az arány 12 százalékra csökkent, a szigorú és folyamatos ellenőrzéseknek is köszönhetően.
A rendszer nemcsak döccenőkkel indult, de még most is alakul, egy hónapja kellett végleg bezárnia a benzinkutakon és nagy alapterületű üzletekben működő trafikoknak. A rendeletmódosítás indoklásában az szerepelt, hogy a bevásárlóközpontokban, benzinkutakon működő dohányboltok aránytalanul nagy haszonra tehetnek szert a többiekhez képest a nagyobb forgalom miatt, vagyis nyereségesek voltak.Közben viszont számos településen még nincs trafik, jelenleg az ötödik körben lehet pályázni a koncessziós jogokra.
A meglévő trafikok üzleti helyzete sem kimondottan rózsás: a májusi mérlegadataik alapján a társaságok döntő többsége veszteséges a Népszabadság korábbi elemzése szerint, egyes elemzések pedig arról számolnak be, hogy a trafikok mára mintegy kétmilliárd forintnyi lejárt tartozást halmoztak fel a dohánygyártókkal szemben. A nem épp ígéretes üzleti eredményt még sötétebbé teszi, hogy a cégek dohányboltonként átlagosan legalább tízmillió forintos rövid lejáratú adósságot görgetnek maguk előtt. A NDN Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. adatai szerint ugyanakkor a koncessziós díjak mintegy 99,7 százaléka eddig rendben befolyt a kasszába.