Nehéz idők járnak a magyar húsiparra: sorozatban kerülnek nehéz helyzetbe a jó nevű magyar élelmiszeripari vállalkozások. Gondok vannak a Gallicoop háza táján, felszámolás alá került a Kapuvári Hús, finanszírozási nehézségekkel küzd a Gyulai Húskombinát. Ágazati szereplők szerint az élelmiszerekre kirótt magas áfa csökkentésével megoldhatók lennének a szegmens problémái, ám erre – legalábbis a belátható időben – nem lesz pénz a magyar költségvetésben.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Rossz hírek érkeznek a húsipari cégek háza tájáról: nehézségekkel küzd a Gyulai Húskombinát, felszámolásra kerül a Kapuvári Húskombinát, Gyulán egyelőre még készülnek az októberi közgyűlésre, de annyi már most nyilvánvaló, hogy sem a hitelezők, sem a tulajdonosok nem hitelezik tovább ebben a formában a céget. Ezért a vállalatot ideiglenes vagyonfelügyelet alá helyezték, és egyelőre csak azért kerülte el a felszámolást, mivel a kormány mind a gyulai, mind a kapuvári céget stratégiai jelentőségű vállalattá minősítette. „A feladat az, hogy a vagyonfelügyelő érvényesítse az állam hosszú távú érdekeit, így ez egy helyes döntés volt” – mondta a témával kapcsolatban Fekete Ferenc az agrárhírek.hu munkatársa a GazdaságTV-nek. A szakújságíró szerint a háttérben - mivel nem csak a kapuvári és a gyulai üzem kálváriájáról van szó, hanem az egész ágazat nehézségekkel küzd –a kedvezőtlen makrogazdasági környezet mellett az alapvető élelmiszerekre, így a húskészítményekre kirótt 27 százalékos áfa tartam egyszerűen tarthatatlan.
„A húsiparban, a baromfi és a sertéságazatban mintegy 36 milliárd forintra tehető az elcsalt áfa egyetlen évben, ami részben a magas áfa szinttel magyarázható. Ezen sürgősen változtatni kell” – mondta a szakértő, aki szerint az sem szerencsés, hogy a termelői árak emelkedését a húsipar nem, vagy csak kis mértékben tudja áthárítani. „Ütközőzónában van a húsipar: egyrészt nyomják a termelői áremelkedési igények –
Ideiglenes vagyonfelügyelőt kapott a Gyulai Húskombinát
Ideiglenes vagyonfelügyelőt jelölt ki a Gyulai Törvényszék a Gyulai Húskombináthoz. a törvényszék október 2-án visszavonta a Gyulai Húskombinát felszámolási eljárásáról szóló határozatában a moratóriummal kapcsolatos közzétételi végzést. A társasággal szemben 2012. szeptember 27-én nyújtottak be felszámolási eljárás megindítására kérelmet a törvényszékhez, majd a kérelmet egy ideiglenes vagyonkezelő kijelölése iránti kérelemmel egészítették ki. A Gyulai Törvényszék október 2-án jogértelmezési okok miatt vonta vissza a rendkívüli vagyonfelügyelő kijelöléséről szóló részt, amit szerdai döntésében ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölésére változtatott. Az eljárás ezt követően a csőd- és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint folytatódik. A felszámolás elrendelésére a Gyulai Húskombinátnál még nem került sor, a jogszabályok szerint a törvényszék először nyilatkoztatja az adós gazdálkodó szervezetet a felszámolási kérelem tárgyában, és a törvényi feltételek fennállása esetén dönt annak teljesítéséről, vagy elutasításáról. A húskombinát vezetője az ideiglenes vagyonfelügyelő kinevezését követően a cég vagyonával kapcsolatosan csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával tehet jognyilatkozatokat, köthet szerződéseket. A Gyulai Húskombinát Zrt. számára reális alternatívaként a felszámolási eljárást vagy az öncsőd bejelentését jelölte meg Ruck János vezérigazgató szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján. Közölte azt is: az igazgatóság rendkívüli közgyűlést hívott össze október 26-ára, amikor felvázolják a tulajdonosi kör előtt a húsüzem lehetséges működési feltételeiről szóló alternatív forgatókönyveket.
nemrégiben lebegtették meg ágazati szereplők, hogy 30 százalékkal kellene emelkednie az áraknak ahhoz, hogy a takarmányárak emelkedését ellensúlyozhassák, - ezt a húsipar egyedül nem tudja lenyelni. Alacsony lesz a jövedelmezőség, a külföldi tőke elmenekül az ágazatból, ezen sem ártana valamit változtatni.” – mondta Fekete Ferenc, aki szerint a gazdasági kormányzatnak sürgős megoldást kell keresnie erre a problémára.
A szakember szerint hosszú távú gondolkodásra lenne szükség: 2014-től ugyanis az új KAP keretein belül lehetőség nyílik arra, hogy ne csak KAP forrásokat használjunk az élelmiszergazdaságban, hanem más pályázati forrásokat is bevonjunk. Ehhez azonban projektek előkészítésére, indítására kellene koncentrálni, amire mind Gyula, mind Kapuvár esetén nyílna lehetőség.
Jogerőssé vált a Kapuvári Hús Zrt. felszámolásáról született bírósági végzés.
A kapuvári húsüzem szeptember elején több hetes termeléscsökkenés után szinte teljesen leállt. A termelés – miként arról a Piac&Profit is beszámolt – szeptember végén indult újra: elkezdődött a frissen érkezett hús darabolása, feldolgozása, de a teljesítmény csak a korábbi években megszokottnak mintegy harmada.
Az elektronikus cégközlönyben október elején közzétettek szerint az április 26-án benyújtott kérelem alapján október 1-jén emelkedett jogerőre a végzés, amellyel a bíróság a Kapuvári Hús Húsipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság felszámolását főeljárásként elrendelte, felszámolóként a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölve ki. A társaság felszámolóbiztosa Jendrolovics Pál Péter.
A többségi tulajdonos képviselője a felszámolás elindításában látta a kapuvári húsgyárban kialakult helyzet megoldását. A Kisalföld című lapnak Zsobrák Péter elmondta: a jelenlegi helyzetben a Kapuvári Hús Zrt. működésképtelen, hiszen zárolt számlái mellett egy ötvenmilliós és egy másfél milliárdos adóhatósági eljárás folyik ellene, teljes a vagyoni zárlat is, valamint egy lejárt 600 milliós banki hiteltartozás is fennáll.
Szakmai javaslat áfacsökkentésre
Odacsapott a takarmányáraknak az aszály
Országszerte jelentős károkat okozott a csapadékhiány, a kukoricánál a legjelentősebb a terméskiesés, de megsínyli a szárazságot a napraforgó, a zöldség, a gyümölcs, valamint a szőlő is. A várhatóan jelentősen dráguló takarmányárak pedig az állattartók egy részének csődjét és emelkedő húsárakat okoznak. Szakértők szerint országosan a kár elérheti a 400 milliárd forintot, a rendkívüli időjárás miatt országos aszályhelyzetet hirdetett a kormány.
A "Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért" az Ernst & Young (E&Y) tanulmánya alapján azt javasolja, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsék 10 százalék alá; javaslatukat kedden, futárral juttatták el a miniszterelnöknek, s az érintett tárcák, valamint parlamenti bizottságok vezetői is megkapták - jelentették be a szerveződés képviselői szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Az Ernst&Young több tanulmányt készített, ezekben felmérték az egyes ágazatok helyzetét, megállapították a csalások becsült mértékét, ezt követően összefoglaló tanulmány készült, amelyben meghatározták azokat az áfa mértékeket, amelyek mellett a költségvetési egyensúly is biztosítható - ismertette Vékási Tamás, az E&Y partnere. A tanácsadó cég számításai szerint a költségvetési egyensúly az alapvető élelmiszerek 10 százalékos áfája mellett teljes mértékben biztosított, de a kalkuláció óvatossága miatt 9 százalékos kulcsnál is.
A szakértő kifejtette: az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás drasztikusan és hosszú távon csak az áfakulcsok csökkentésével szorítható vissza. Az EU által is megerősített konzervatív becslés szerint az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás összege 128 milliárd forint. A csalások a zöldség-gyümölcs ágazatban okozzák a legnagyobb áfaveszteséget (50,478 milliárd forint), utána a húságazat (22,238 milliárd forint) valamint a malomipar és pékáruk (16,893 milliárd) következik, de jelentős a baromfi- (11,862 milliárd) és a tejiparban (11,047 milliárd) is. A cukor esetében 6,960 milliárd, a kávétermékeknél 5,580, a növényolaj esetében 3,331 milliárd az áfacsalás hatása. Buff Greebe, a Bunge Zrt. igazgatója az étolajpiacon 35-40 százalékra becsülte az áfacsalással forgalmazott termékek arányát.
Ott is szorít a költségvetés, ahol eddig nem
Hívhatjuk egyenlegjavító intézkedéseknek, de hatásukat tekintve drasztikus megszorításokat tartalmaz az a 397 milliárd forintos csomag, amellyel a kormány megpróbálja befoltozni a jövő évi költségvetésben meglévő, általa eddig valamiért nem látott lyukat. Emellett a növekedési kilátásokat is a realitásokhoz igazította. A csomagban szerepel többek között a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, a készpénzfelvétel megadóztatása és a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése. Idén 134 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetési egyenleg, vagyis a hiánycél tartása érdekében. A nemzetközi intézmények (EU, IMF) és az elemzők pozitívan fogadták Matolcsy György bejelentéseit, volt olyan londoni vélemény is, amely meglepően ortodoxnak értékelte a terveket. A forint szárnyalt, a magyar kockázati felárak idei mélypontjukra süllyedtek a piacokon. Itthon a jegybank üdvözölte a döntést, a szakszervezetek viszont felháborodásuknak adtak hangot.
Vékási Tamás felhívta a figyelmet arra: nem csupán áfahiányról van szó, hanem Magyarország regionális versenyképessége is veszélyben van az áfacsalások miatt. Magyarország ugyanis befektetéseket és munkahelyeket veszít a környező országok javára, a munkanélküli kiadások emelkednek, s egyéb adóbevételek is kiesnek. A szakértő szerint a vizsgált élelmiszer kategóriában az áfakulcs 27-ről 10 százalékra való csökkentése nyomán a csalások mértéke azonnal csökkenne, mert a hozam drasztikusan esne, így nem lenne érdemes csalni. A piac tisztulásának hatására az összes adóbevétel emelkedne, s az áfakulcs mérséklése segítene kordában tartani az élelmiszerárakat és az inflációt is.
A jelenlegi áfabevétel a vizsgált élelmiszerek esetében 381,831 milliárd forint. Az E&Y többféle áfakulcs (5, 7, 8, 9, 10 százalék) bevezetésének hatását megvizsgálta. A legegyszerűbb módszernek az 5 százalékos áfakulcs bevezetése tűnik, de ha a jelenlegi 27 százalékos kulcsot ennyire csökkentenék, jelentős, 66,707 milliárd forintos költségvetési lyuk keletkezne, figyelembe véve a piactisztulás hatását is - ismertette a szakértő.
Bár a piactisztulásból nagyon jelentős pótlólagos bevétele lenne a kormánynak - 5 százalékos kulcsnál 85,323 milliárd, 10 százalékosnál 76,868 milliárd forint -, önmagában azonban nem tudja ellensúlyozni az áfakulcs csökkentésének hatását, 5 százalékos áfakulcsnál még mindig 87,163 milliárd, 10 százalékosnál pedig 46,779 milliárd forintos költségvetési lyuk lenne. Az egyéb adóbevételek hatását is figyelembe véve a helyzet jobb, de a hatás még mindig nem pozitív: öt százalékos kulcsnál még mindig mínusz 66,707 milliárd, 10 százalékos kulcsnál mínusz 30,655 milliárd forint költségvetési hatással járna.
Ezért megnézték, hogy milyen más lehetőségek vannak. A tanulmány szerint, ha a jelenlegi 5 százalékos kulcsot is felemelnék, akkor 10 százalékos kulcsnál az egyensúly biztosított lenne (2,345 milliárd többlet) de az óvatos kalkuláció miatt ezt még 9 százalékos kulcsnál (11,429 milliárd hiány) is lehetségesnek tartja az E&Y. Az EU-tagállamokban csak két csökkentett áfakulcs lehet; Magyarország jelenleg 5 százalékos (gyógyszerek, könyvek, távfűtés) és 18 százalékos (pékáruk, tej- és tejtermékek) kedvezményes kulcsot alkalmaz.
Nem biztos, hogy belefér
Sok reménnyel nem kecsegtet a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik korábbi közleménye: eszerint az áfa közösségi – azaz uniós – szinten harmonizált adónem, ami azzal a következménnyel jár, hogy a tagállami szabályozásnak összhangban kell lennie a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló (2006/112/EK tanácsi) irányelv – azaz az áfa irányelv – rendelkezéseivel. Az áfa irányelv egyik alapelve szerint a hasonló, egymással helyettesíthető termékekre és szolgáltatásokra ugyanakkora adóterhet kell kivetni. A hatályban lévő magyar szabályozás jelenleg is kedvezményes áfa-kulcs alá sorolja az alapvető élelmiszerek meghatározott körét. Például 18 százalékos adókulcs alá tartozik: a tej, a tejtermékek – kivéve az anyatej -, illetve az ízesített tej. Emellett a gabona, a liszt, a keményítő vagy a tej felhasználásával készült termék is.
Az említett kör kibővítése az uniós áfa irányelv miatt csak olyan módon történhetne, hogy a kedvezményes adókulcsot valamennyi egymással helyettesíthető húsra, illetve adott esetben húskészítményre is kiterjesztené Magyarország. “A kedvezményes áfa-kulcs ilyen körű bővítése viszont jelentős költségvetési áfa-bevétel kieséssel járhat, ezért jelenleg nem tervezünk ilyen módosítást kezdeményezni” – olvasható az NGM tájékoztatásában.
Nehéz évet zár a Gallicoop
Történetének legnehezebb évét zárja majd a szarvasi Gallicoop Zrt.: a 22 éve működő pulykatermelő és -feldolgozó társaság 2012-ben, hosszú nyereséges időszak után várhatóan negatív mérlegeredményt könyvel el a takarmányárak elszabadulása és a fogyasztás csökkenése miatt - közölte a társaság vezérigazgatója szerdán sajtótájékoztatón, Szarvason. Erdélyi István bejelentette: a társaság nem tudja elkerülni az áremelést. A tulajdonosi kör a nyár végén a termelői ár 17 százalékos emeléséről döntött három lépcsőben, az első, 5 százalékos áremelés szeptemberben megtörtént; a következő 6 százalékos lesz októberben, majd novemberben újabb 6 százalékos emelésre készül a társaság. A vezérigazgató az áremelési kényszert hangsúlyozva azt mondta: csak ennek árán van esélye a társaságnak arra, hogy "nem túl nagy veszteséggel" zárja a 2012-es üzleti évet. A Gallicoop Zrt. 2011-ben 31,7 milliárd forint árbevétel mellett 1,147 milliárd forint adózott eredménnyel zárt, 2012-ben 33 milliárd forint árbevételi terv szerepel az üzleti tervben, de veszteséges lesz a gazdálkodás - hangsúlyozta Erdélyi István. A Gallicoopnak a hazai baromfifeldolgozásból 8 százalék a részesedése, a pulykafeldolgozásból 37 százalék. A szarvasi társaság az egyedüli cég Magyarországon, amely zárt, költségtakarékos integráció keretében működik, ahol a tojás-előállítástól a késztermék-feldolgozásig minden a cégen belül történik; az óltól az asztalig követhető nyomon a termék útja. A társaság a termelés racionalizálása érdekében saját takarmánykeverő üzemet működtet, biogázüzemet hozott létre, amit német befektetők valósítottak meg és üzemeltetnek, így nem terhelik a céget a hulladékkezelés költségei. Ez éves szinten 150-200 millió forint költségmegtakarítást jelent, az üzem részére saját kút biztosítja a vizet, és korszerű saját szennyvíztisztító is épült a közelmúltban. A társaság azonban elérkezett a termelés lehetséges racionalizálásának határához - mondta a vezérigazgató. Erdélyi István szerint a baromfiipar és hazai húsipar 10 százalékos áfacsökkentés mellett a fogyasztás érdemi visszaesése nélkül tudná a túléléshez szükséges áremeléseket végrehajtani, ez jótékony hatással lenne a feketegazdaság visszaszorítására is. A vezérigazgató állítása szerint a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának helyreállítása lendítheti fel érdemben a hazai állattenyésztést. Kifejtette: a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya 70-30 százalék, más országokban a megoszlás 50-50 százalék. A 2013-as üzleti év előzetes terveiről szólva a Gallicoop vezetője annyit mondott: a cél ma még 35 ezer tonna pulyka feldolgozása, a válság további mélyülése azonban átírhatja az üzleti tervet. A társaság 930 embernek ad munkát és megélhetést Szarvason és a közeli településeken. A közvetlen foglalkoztatottak száma 650 fő és a vásárolt szolgáltatásokon keresztül további 280 főnek nyújt közvetetten rendszeres jövedelmet.
