„Habár a tavalyi aszályos időjárás nem kedvezett a mezőgazdaságnak, és a korábbi évektől kisebb mértékben tudott hozzájárulni Magyarország gazdasági növekedéséhez, továbbra is úgy látjuk, hogy az agrárium a hazai gazdaság egyik legstabilabb hajtóerejét jelenti – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője a bank által szervezett gödöllői konferencián, s még hozzátette: – A K&H mint az ágazat fő finanszírozója, fontosnak tartja, hogy az agrárvállalkozások a következő években a lehető legnagyobb mértékben részesüljenek az Európai Unió, illetve a Magyar Állam által biztosított támogatásokból.” A mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásánál ezért figyelembe kell venni, hogy a különböző agrártevékenységek esetében a termelési ciklusok és ezzel összhangban a költségek, a bevételek képződése és a cash flow is egymástól jelentősen eltérő lehet. A finanszírozás emellett függ az igénybe vett állami támogatás mértékétől is, így a vállalkozások számára javasolt pénzügyi megoldások is eltérőek. A szakember hangsúlyozta a mezőgazdasági lízing alkalmazását, mivel az gyors és hatékony megoldást nyújt a felmerülő eszközigények finanszírozására, és kamattámogatás igénybevételére is lehetőséget nyújt. (Az időjárás egyébként eddig az idén sem kedvez a mezőgazdaságnak.)
„Habár a népességváltozással párhuzamosan a világ baromfihúsigénye folyamatosan növekszik, a termelés növekedése csak egyes régiókban valósul meg dinamikusan, míg más régiókban, mint például az EU-ban, rendkívül lassú” – mondta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. A szakértő szerint ennek okai főként a rendkívül szigorú állatjóléti, állat-egészségügyi és környezetvédelmi uniós előírások, amelyek gátját szabják a termelésbővítésnek és hatékonyságnak. Mindez a hazai baromfiágazat számára – amelyben mintegy 2500 cég és vállalkozó tevékenykedik, és amely közel 60 ezer munkavállalónak biztosít megélhetést, a feldolgozott baromfitermékek értéke pedig több mint 800 milliárd forint termelési értéket képvisel – komoly kihívást jelent. A megoldást a termelési és vágási integráció fokozása és a keleti piacok felé történő export növelése jelentheti, a hazai növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának helyreállítása mellett.
„A legfontosabb alapanyag, az élősertés ára 2012-ben éves átlagban 18 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, és az egyéb termelési költségek (bér, energia, szállítás stb.) is érdemben növekedtek. Közben azonban a legfontosabb húsok illetve hústermékek fogyasztói árai 2012 decemberében csupán 10 százalék körüli értékben voltak magasabbak, mint 2011 decemberében, amely már az időközben megvalósult áfanövekedést is magába foglalja” – mondta el Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke.
A szakemberek felhívták a figyelmet a nyersanyagpiacok kockázatainak mérséklését szolgáló pénzügyi megoldásokra is. Mivel a forint árfolyamára nagymértékű ingadozás jellemző, valamint az árutőzsdei ügyletek esetén az árfolyam-ingadozások mértéke sokszorosa a devizapiacinak, ezért a mezőgazdasági vállalkozások számára úgynevezett fedezeti stratégia alkalmazása javasolt, amellyel stabilizálhatók a költségek és bevételek, valamint csökkenthető a piaci árak alakulásától való függőség.