Magyarországon 20 százalékkal csökkent tíz év alatt a személyi sérüléssel járó balesetek száma, a sérültek száma pedig 25 százalékkal mérséklődött. Az intelligens rendszerek pedig további javulást eredményezhetnek. Gőzerővel folynak az vezető nélküli autók fejlesztései a különböző technológiai és járműipari vállalatoknál. A fejlesztésekbe jelentős erőforrásokat befektető Google egyik társalapítója, Sergei Bryn 2013-ban azt mondta, öt éven belül mindenki számára elérhetőek lesznek a sofőr nélküli autók. Az amerikai keresőóriás célja, hogy 90 százalékkal kevesebb baleset, jármű legyen az utakon, valamint ugyanennyivel csökkenjen a közlekedéssel töltött idő.
A balesetstatisztikák javításában főszerepet szánnak az intelligens autóknak. Erre szükség is van, évente ugyanis 50 millió sérültje van a közúti baleseteknek szerte a világon. Bár a magyar baleseti statisztikák jelentősen javultak, még mindig sokan szenvednek balesetet. 2003-ban – a hivatalos KSH-adatok szerint - közel 20 ezer személysérüléses közlekedési baleset történt Magyarországon, 2013-ban pedig 15,7 ezer, ami több mint 20 százalékos csökkenésnek felel meg. Ezzel párhuzamosan a balesetekben megsérült emberek száma 25 százalékkal 20 681 főre csökkent 2003 és 2013 között. Kaszab Attila, a K&H biztosítójának vezérigazgató-helyettese, és nem-életbiztosítási és működésfejlesztési vezetője elmondta: az autonóm gépjárművekkel többek között csökkenthető az emberi hibák miatt bekövetkező balesetek száma.
Bár a fejlesztések folynak azért az intelligens autók tömeges elterjedésére még várni kell. Kaszab Attila szerint 2020-ra már valóság lehet az olyan jármű, amely képes átvenni a kormányzást, a navigációt, a fékezést és a parkolást, úgy, hogy ezekbe a vezető bármikor beavatkozhat. Egy lehetséges forgatókönyvet felvázolva a K&H vezetője elmondta: 2020-ra már minden jelentős járműgyártó megjelenhet a saját intelligens megoldásaival, és addigra a jogi szabályozás, ezen belül a szóban forgó autók biztosítási háttere is kialakulhat. Arra azonban, hogy ezek a járművek a fejlett országokban a járműállomány jelentős részét tegyék ki és a károk száma akár 10-20 százalékkal csökkenjen – Kaszab szerint - valószínűleg 2040-ig kell várni. Körülbelül 2060-ig valósulhat meg, hogy a járműállomány túlnyomó része már autonóm, ami lényegesen változtathat a közlekedés képén is.
Az egyre automatizáltabb járművek miatt a biztosítási piac is változás előtt áll. A K&H biztosítójának várakozásai szerint a károk számának csökkenésével a gépjármű-biztosítások kgfb és casco díjbevétele drasztikusan csökkenhet a következő évtizedekben és ezek a termékek akár el is tűnhetnek a palettáról. Kaszab Attila hozzátette: „Több gyártó – például a Volvo vagy a Google – vállalni akarja a biztosítási kockázatokat, ezért valószínű, hogy a jármű ára tartalmazza majd a teljes körű biztosítást is. A teljesen autonóm autók elterjedéséig a díjképzésben hangsúlyos szerepet kapnak majd a vezetéstámogató rendszerek, ezek megléte díjkedvezményekhez juttathatja a tulajdonost”.