A vetőmag-hamisítás áldozatául eshet, aki bedől az alkalmi vételnek, vagy ismeretlen forrásból vásárol. Neten ellenőrizhető minden zsák tartalma, de külföldről akár génmódosított vetőmag is beszerezhető, ami nem csak az óvatlan gazdának, de a szomszédainak is károkat okozhat.
Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Akár a teljes termés elúszhat, ha olcsóbban, kéz alól szerezzük be a szükséges vetőmagot, mivel egyre gyakrabban kaphatunk így hamisított termékeket. amis vetőmag esetén a zsákban gyakran töredezett, csíraképtelen mag található, ez tovább növeli a veszteségeket. A csávázás hiánya pedig rontja az esélyét annak, hogy az elvetett mag kicsírázzon, kezdeti fejlődése megfelelő legyen. Mindezek együttesen jelentős, akár 100 százalékos terméskiesést is okozhatnak.
„Vetőmag-hamisításról akkor beszélhetünk, ha a kívülről eredetinek tűnő zsákban, vagy csomagolásban nem vetőmag van, hanem vetőmagszerű termék – általában árugabona, amely sem genetikai értékében, sem megbízhatóságában nem hasonlítható össze a vetőmaggal” – mondta a GazdaságTV-nek Ruthner Szabolcs, a Vetőmag terméktanács ügyvezető elnöke.
Fontos információk!
Amennyiben valaki gyanús vetőmaggal találkozik, értesítse a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBiH) a 06-1/336-9000-es központi telefonszámon. A bejelentés az illetékes megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályánál, illetve a Vetőmag Szövetségnél (06-1/332-5755) is megtehető. A fémzárszám, a címkesorszám és a címke dátuma alapján a NÉBiH-nél telefonon, illetve a http://vigor.mgszh.gov.hu:8080/VigorServerUly/okmany.html címen elérhető internetes felületen ellenőrizhető a vetőmag eredetisége. Az adatbázis az OMMI, az MgSzH és a NÉBiH által 2004. július 1-től címkézett tételeket, valamint a 2010. augusztus 20-tól kiadott ISTA bizonyítványokat tartalmazza. A nem Magyarországon előállított vetőmagok adatait a rendszer nem tárolja.
A szakember szerint a hamisítók között a legnépszerűbbek általában a napraforgó, a repce és a kukorica fajták. „Két dologra kell ügyelnie a gazdálkodónak, egyrészt megbízható forrásból kell beszereznie a vetőmagot, lehetőleg egy már ismert forgalmazótól, illetve ügyeljen a címkére, amelyet a hatóság állít ki, és többféle hamisítás elleni elemet tartalmaz, vízjellel ellátott, illetve egy egyedi sorszámot is tartalmaz. Ez a sorszám csak azt a tételt, csak azt a zsákot azonosítja, a hatóság egy webes adatbázist üzemeltet, itt megadva a címkén lévő paramétereket beazonosítható, hogy a megfelelő tételt tartalmazza a zsák” – hangsúlyozta a szakértő.
Ami különös veszélyeket rejt a gazdálkodók számára, az a génmódosított magvak vetése. Ruthner Szabolcs elmondása szerint Magyarországon hiába tilos a génmódosított vetőmagok forgalomba hozása, mivel ez a szomszédos országokban engedélyezett, ezért a kishatárforgalomban valószínűleg került Magyarországra is a GMO magvakból. „Ezeket néhány gazda elvetette a keleti határszélnél, még csak most folyik annak ellenőrzése, hogy pontosan mely területeken vetettek ilyen növényt. A jogszabályok szerint ezeket el kell távolítani, de ha már virágzott, akkor a szomszédos területeken is ki kell vágni a terményt” – mondta a szakértő.
