Minden tizedik ember, aki bankkártyája PIN-kódjának megváltoztatását választja, mert nem bízik a bank által küldött számsorban, az 1-2-3-4 kombinációt alkalmazza – derült ki az amerikai Data Genetics elemzéséből. Százból hatan az 1-1-1-1 számsorra bízzák pénzüket, míg ketten a 0-0-0-0 biztonsági kódot használják. A toplista első négy helyezettje adja a teljes bankkártya állomány közel 20 százalékának belépési kódját.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A korábban már hackerek által nyilvánosságra hozott mintegy 3,4 millió kódsort elemezve állította össze a legkedveltebb négy számjegyből álló PIN-kódok listáját a Data Genetics szervezet. A kutatás rámutatott, hogy habár összesen 10 ezer lehetséges számkombinációból választhatnak az ügyfelek, az emberek megközelítőleg 10 százaléka mégis a lehető legegyszerűbb 1-2-3-4 számsorral védi pénzét. (Tanácsainkat, hogy hogyan válasszunk olyan jelszót, ami tényleg véd is, itt olvashatja!)
Az első húsz legnépszerűbb kód között megtalálhatók az egyes számjegyek négyes ismétléséből fakadó PIN-ek éppen úgy, mint az ismétlődő, két tagból álló kapcsolatok. A legkevésbé népszerű PIN-kód a 8068. Ezt tízezer kártyahasználóból alig 8-an választják.
Habár a toplistáról leszorultak, sokan választják PIN-kódnak születési adataik kombinációját. Népszerű a születési évszem kódként megadása. „Ha a 19-cel kezdődő kódsorokat egybe számítanák, akkor az az ötödik legnépszerűbb kódcsoportot adná. Ez egyértelműen utal a születési évek PIN-kódként történő felhasználására, ami szintén biztonsági kockázatot jelent bankszámlánk tartalmára nézve” – ismerteti a kutatás egyik érdekes megállapítását Kárpáti Balázs, a hazai készpénzlogisztikai iparág vezető szereplője, a Brink’s Magyarország vezérigazgatója. Amennyiben mégis ezt a kódot választanánk, érdemes a kártyákat külön helyen tárolni azoktól az igazolványoktól, amelyeken a születési adataink is megtalálhatók, teszi hozzá.
Hat jó tanács a biztonságos kártyahasználathoz
1. Kerüljük az ismétlődő elemeket a PIN-kódunk kiválasztásánál, vagy hagyjuk meg a pénzintézet által küldött – egyébként véletlenül generált – kódot!
2. A PIN-kódunkat soha ne tároljuk a kártyával egy helyen és ne adjuk ki másnak!
3. Ne használjuk ugyanazt a biztonsági kódot több bankkártyához!
4. Amennyiben születési adataink közül választunk PIN-kódot, ne tároljuk egy helyen azokat egyéb okmányainkkal!
5. Mielőtt készpénzfelvételre használnánk bankkártyánkat mindig nézzük meg az ATM-et. A tapasztalatok alapján elsősorban a bankjegykiadó nyílás környékét szokták átalakítani csalók, ennek ellenőrzésére érdemes külön figyelmet fordítani. Ha bármilyen külső beavatkozásra utaló jelet látunk, jelentsük azt a berendezésen található telefonszámon és keressünk másik automatát!
6. Jelentősen csökkenthető a biztonsági kockázat, ha a bankfiókok előterében található ATM-eket használjuk. Amennyiben ezt a lehetőséget választjuk, mindig ellenőrizzük a beléptető rendszer kártyaolvasóját, előfordul ugyanis, hogy a bankkártyák adatait már itt megpróbálják megszerezni. Ha bármilyen gyanús változást tapasztalatunk a leolvasón – kidudorodást, ránézésre oda nem illő elektronikus eszközt –, inkább válasszunk másik ATM-et.
Csökkenthetjük a kockázatot, ha olyan „másodlagos” bankkártyát használunk a bejutásra, amelyen nem tartunk nagyobb összeget.
Amennyiben a négyjegyű kódok ennyire sérülékenyek, miért nem emelik a PIN-kódokat hat vagy nyolc számjegy hosszúra? A szakértők szerint nincs rá szükség. Egyrészt még mindig tízezer a négyhez az esély, hogy egy adott bankkártyát a legnépszerűbb kódok egyike védi. „Az ATM-ek többsége három sikertelen kísérlet után zárolja a kártyákat, így szintén nagyon kicsi az esély, hogy találgatással hozzáférjenek bankszámlánkhoz a lopott vagy elvesztett kártya segítségével” – mondja Kárpáti Balázs.
Az ügyfelek kártyáinak ellopásánál és a PIN-kódok találgatásánál ráadásul sokkal kifizetőbbnek találják a csalók a kártyák adatainak ellopását, vagy az ATM-készülékek megbabrálását. „Ezért is fordítanak az ATM-üzemeltető cégek és a pénzintézetek nagyobb figyelmet a készülékek és környezetük biztonsági szintjének emelésére” – teszi hozzá a vezérigazgató. Ilyen biztonsági intézkedés például a pénzkiadó automaták környékének kamerás megfigyelése, a működés valós idejű monitoringja, illetve a berendezések sűrű személyes ellenőrzése.
A Brink’s Magyarország szakemberei szerint némi külön figyelem ráfordításával jelentősen csökkenthető a készpénzfelvétel és kártyahasználat kockázata.
