A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első hat hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-júniusban átlagosan 2 millió 667 ezer volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121.700 forintnak felelt meg, ezen belül a fizikai foglalkozásúak keresete 89.600 forint, a szellemi foglalkozásúaké 154.700 forint volt.
A nettó kereset így átlagosan 1 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az idén az első öt hónapban a reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,2 százalékos növekedése mellett - 2,1 százalékkal maradtak el az előző évitől, a bruttó átlagkeresetek 1,4 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,0 százalékkal haladták meg a bázisidőszakit.
Az állami és a versenyszféra összehasonlítása
Az idén az első félévben az állami szférában 731 ezren, a versenyszférában pedig mintegy 1 millió 848 ezren dolgoztak, ami összességében a létszám 4,1 százalékos csökkenését jelenti az előző év azonos időszakához képest. Az állami szférában a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámnövekedése 1,1 százalékos létszámbővülést eredményezett, míg a versenyszférában 6,2 százalékos csökkenés következett be.
A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198.200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197.000 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 204.100 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január-júniusi értékét. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, az állami foglalkoztatás területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,0 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar, az ingatlanügyletek, az építőipar, valamint a szállítás, és raktározás január-júniusi keresetei.
Felemás helyzet
Magyarországon úgy tűnik, egyes makroadatok bizakodásra adhatnak okot, azonban kedden számos olyan munkaerőpiaci hír jelent meg, amely ellensúlyozhatja mindezt. A gazdasági válság egyik legnagyobb áldozatának számító építőipar termelése júniusban már bővült a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, és a Költségvetési Tanács keddi előrejelzésében úgy vélte, a magyar gazdaság 2011-12-ben már akár 3-3,5 százalékkal is növekedhet.
Aggodalomra adhat azonban okot, hogy az Egészségbiztosítási Alap több mint 63 milliárd forintos hiánnyal zárta az év első hét hónapját, míg egy hónap alatt csaknem másfélezerrel, 106 ezerre nőtt a regisztrált munkanélküliek száma az Észak-magyarországi régióban.
