A mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára 2007-ben a kormány - az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül - visszatérítendő támogatási formákat indított el az úgynevezett Jeremie programban. Ennek keretében ezekben a hetekben kockázatitőke-alapokat is létrehoznak. A program a hazai kis- és középvállalati (kkv) szektor korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő vállalatai tőkehelyzetének javítását tűzi ki célul.
Eddig az angyalok segítettek
Vajon mit jelent ez az állami segítség?
- Nagyon sokat, hiszen a kockázati tőke e nélkül nagyon kis mértékben járul hozzá az induló cégek finanszírozásához - mondja Karsai Judit, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület, az MKME szakértője. - Felmérésük szerint 1989 és 2004 között, ennél frissebb adat sajnos nincs, az összes Magyarországon befektetett kockázati tőke mindössze tíz százalékát kapták az életük korai stádiumában tartó vállalkozások, miközben minden harmadik kockázati tőkéhez jutó cég ebbe a kategóriába volt sorolható. Az induló és korai fázisban tartó cégek átlagosan 1,3 millió dollár értékű kockázatitőke-befektetésben részesültek, míg az összes kockázati tőkével finanszírozott cég átlagosan 3 millió dollárt kapott. A kisvállalkozások tehát inkább azokra a magánszemély befektetőkre számíthatnak, akiket a szakirodalom üzleti angyaloknak nevez. A számuk nálunk 200 fő körül lehet, akik egy-egy céget 10-50 millió forinttal finanszíroznak. Az üzleti angyalok és a tőkét kereső vállalkozók egymásra találásában Magyarországon még a személyes kapcsolatok vannak túlsúlyban, azaz ismerősökön keresztül találkoznak.
Az üzleti angyalokat nem csak gazdasági motivációk vezérlik. A magas tőkemegtérülés mellett leginkább kedvtelésből vagy szakmai kihívásként vállalkoznak tőkebefektetésre. Az angyalok általában nem egyedül fektetnek be a kiválasztott cégekbe, hanem más magánszemélyekkel, illetve bankokkal, esetleg kockázatitőkésekkel vagy más pénzügyi intézményekkel közösködnek. Leginkább 25-50 százalék közötti részesedést szeretnek venni, de ha ez nem járható, akkor is 5-25 százalék közötti hányadot igyekeznek megszerezni.
Több tízezer céget érinthet
Ebben a befektetői környezetben indult tehát a múlt évben az államilag támogatott európai uniós Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) program a kkv-k számára, amely számítások szerint több tízezer vállalkozást érinthet.
A 2007-2013-as időszak első két évében három pénzügyi konstrukciót kínált az Európai Unió által kezdeményezett program. Tavaly szeptemberben startolt a mikrohitelkonstrukció. Az erre a célra befektethető zömmel uniós forrás a hét évre összesen 35 milliárd forint. A program második elemére, a kkv-k hitelhez jutási esélyeit növelő garanciaeszközök alkalmazására pedig a tervek szerint összesen 80 milliárd forint költhető. A harmadik elem a kockázatitőke-alapok létrehozása, az e célra befektethető, jellemzően uniós forrás a tervek szerint összesen mintegy 50 milliárd forint lehet. A létrehozott kockázatitőke-alapok kezelésével olyan magántulajdonban lévő alapkezelők foglalkoznak, amelyek a szükséges mértékű, de az alap legalább 30 százalékát kitevő magánforrást biztosítani tudják.
A program keretében az Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. forrásokat közvetít kockázatitőke-alapok részére, ezzel bővítve a kicsik tőkebevonási lehetőségeit. A programban az EU kockázatitőke-befektetések állami támogatásáról szóló irányelve alapján magánpiacinak minősülő befektetők, kockázatitőkealap-kezelők és Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt mint pénzügyi közvetítők - derül ki az MV Zrt. tájékoztató anyagából. Kizárólag Magyarországon is bejegyzett, PSZÁF-engedéllyel és megfelelő referenciával rendelkező kockázati tőkealap-kezelő lehet az MV Zrt. szerződéses partnere.
Háromféle megoldás
A partneri együttműködés háromféle formát ölthet. Az első, hogy az MV Zrt. és a magánbefektető(k) közös, magyarországi bejegyzésű kockázatitőke-alapot hoznak létre, amelyben az MV Zrt. maximumrészesedése 70 százalék. A második egy saját alap létrehozása úgynevezett "parallel alap" struktúrában: külföldi bejegyzésű magánalapok esetében az MV Zrt. egy magyarországi bejegyzésű tőkealapot hoz létre, amely a külföldi féllel együtt, külön eseti döntés nélkül (automatikusan) hajt végre befektetéseket. A saját alap befektetési aránya egy ügyleten belül maximum 70 százalék. A harmadik forma pedig saját alap létrehozása úgynevezett "co-investment" struktúrában, vagyis az MV Zrt. önálló jogi személyiséggel bíró alapot hoz létre, amely hazai/külföldi bejegyzésű magántőkealapokkal hajt végre közös befektetéseket úgy, hogy a magánalapokkal tranzakciónként állapodik meg a befektetési feltételekről. A saját alap az egyedi befektetésekben ebben a konstrukcióban is maximum 70 százalék erejéig szerezhet részesedést.
Bármely struktúrában létrehozott alap kizárólag a 2004. évi XXXIV. törvény alapján kis- és középvállalkozásnak minősülő társaságokba fektethet be, ágazati megkötés nélkül, és csakis a vállalkozások korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszába sorolható finanszírozását szolgálhatja. A befektetési méret évente maximum 1,5 millió eurónak megfelelő ügylet, és a "kiszállást" legkésőbb 3 év múlva meg kell tenni.
Azok a mikro-, kis- vagy középvállalkozások számíthatnak ilyen tőkére, amelyek üzleti tervei jól átgondoltak és ígéretesek, vonzó, jól fejlődő iparágban működnek, és várhatóan teljesíteni tudják a magasabb hozamelvárásokat. És még egy fontos szempont: a vállalkozásnak nincs lehetősége banki forrásbevonásra, például tőkeszegénység, a projekt jellege, kockázatai vagy fedezetek hiánya miatt.
Megjelent a Piac és Profit áprilisi számában.
