Magyarországon tavaly év végén először vezették be az úgynevezett befektetői letelepedés jogintézményét, ami esetünkben azt jelenti, hogy a harmadik országbeli - vagyis a közösségen kívüli - államok polgárai a nemzeti letelepedési engedély megadásakor különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha a kérelmező igazolja, hogy akár ő személyesen, akár a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság minimum 250 ezer euro (kb 70 millió forint) értékben vásárolt legalább öt évre szóló értékpapírt.
Mit jelent a különös méltánylás?
A hatályos törvény szerint, ha fennáll a különös méltánylást érdemlő körülmény, akkor a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter döntése alapján bizonyos feltételek - például tartózkodási engedély vagy ideiglenes letelepedési engedély - nélkül is kaphat nemzeti letelepedési engedélyt.
Máshol mást kérnek
Más országokban is létezik a letelepedési államkötvényhez hasonló forma. Tőlünk eltérően inkább működőtőke-beruházásokhoz és munkahelyteremtéshez kötik a tartózkodási engedélyt, de ha valaki nem érzi magát képesnek egy vállalkozás működtetésére, a készpénzt is elfogadják, befektetik helyette - írja a Privátbankár. A letelepedési kötvény nem biztos, hogy megéri az országnak, mert csak szerény kamatmegtakarításhoz jut az állam, amiért cserében jelentős szolgáltatásokat is kell adnia. Komoly nyereség képződik ráadásul az offshore közvetítő cégnél – írta nemrég az Alapblog.
Ugyanakkor az államadósság-finanszírozásban akár komoly segítséget is jelenthet ez a forrás. Ha csak 10 ezer Magyarországon tevékenykedő külföldi élne vele, az 2,5 milliárd eurós devizaforrást jelentene 5 évre, amely figyelembe véve, hogy az idén mintegy 8 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, nem elhanyagolható összeg.
Az új szabályozás szerint a különös méltánylást érdemlő körülmények listájára a kérelmező egyéni körülményei, családi kapcsolatai, egészségi állapota, valamint Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sportérdeke után most valószínűleg felkerül az állampapír vásárlás is.
Miért van erre szükség?
Az eddigi nyilatkozatok és indoklások szerint az állam finanszírozását várják, valamint feltételezik, hogy a letelepedést vásárlók más befektetéseket is eszközölnek, ami élénkítő hatású lesz e kereskedelemre, az ingatlanpiacra és a befektetési piacokra.
Bár egyik internetes hírportál értesülése szerint semmilyen megalapozó tanulmány nem előzte meg a tervet, a már sikeres nemzetközi példák alapján dolgozták ki az új jogintézményt.
Cziczárdi Györgyi
Expat-Center Kft.
www.expatcenter.hu
Mégsem jó az államnak?
A törvényből kiderül, hogy a letelepülni vágyó nem állampapírt vesz, hanem az offshore közvetítő cég által kibocsátott valamilyen értékpapírt, aminek a névértéke 250 000 euró. A közvetítő vállalkozás pedig ezután megveszi a magyar állam által kibocsátott öt éves diszkont állampapírt, aminek a névértéke 250 000 euró, de diszkontpapírként ez alatt az ár alatt bocsátják ki, 1,5 százalékponttal az éppen uralkodó hozamszint alatt - írja az Alapblogon megjelent
bejegyzésében Zsiday Viktor befektetésialap-kezelő.
„Az látszik, hogy offshore cégekben fog jelentős, többmilliárdos nyereség lecsapódni a magyar letelepedésért. Az, hogy pontosan mennyi, a cégtől függ, lehet kevesebb és több is mint fejenként 70 000 euró” - írja. A szerző szerint a magyar államnak ez nem túl jó biznisz. A törvény alapján letelepülőnként öt éven át évi bő egymillió forint kamatelőnyt élvez a devizafinanszírozáson, így a kötvények révén olcsóbban jut devizaforráshoz, mint egyébként tudna. Azonban a várhatóan nyújtott közszolgáltatásokat is figyelembe véve nettó módon az állam a letelepülőkön várhatóan semmit nem fog keresni, hiszen költségei is lesznek ezzel az éves bő egymillió forint kamatelőnnyel szemben.
