A vállalati hitelezési feltételek 2012 utolsó negyedévi változatlansága a jegybank elemzése szerint két folyamat eredőjeként alakult ki: a gazdasági és iparági kilátások, valamint a kockázati tolerancia a feltételek szigorításának irányába, míg a bankok tőke és likviditási helyzete a feltételek enyhítésének irányába hatott.
2014 végéig nem várható fordulat
A következő félévben a válaszadók 11 százaléka tervez enyhítést a vállalati hitelfeltételeken. Ennek irányába mutat a kedvező likviditási helyzet, illetve a verseny. A feltételeket illetően a banki válaszok alapján a nagy- és középvállalatokkal szemben megkövetelt minimális hitelképességi szint, a fedezeti követelmények és a hitelkeret maximális nagysága mozdulhat a cégek szempontjából kedvezőbb irányba.
Az elmúlt 3 évben egyetlen alkalommal - 2011 végére - jeleztek enyhítést a bankok az MNB hitelezési felmérések alkalmával. Akkor azonban ez egy bank enyhítési és egy szigorítási várakozásainak volt az eredője. Tényleges enyhítésre egyébként szintén egy alkalommal került sor: 2011 közepén.
Mindezzel együtt - miként azt Fábián Gergely, az MNB szenior elemzője jelezte az felmérést bemutató tájékoztatón - a jegybank legutóbbi prognózisa szerint 2014 végéig nem lehet fordulatra számítani a vállalati hitelezésben. Ahhoz ugyanis, hogy ez bekövetkezzen a korábbi széleskörű szigorítások miatt további érdemi korrekcióra lenne szükség.
Eljött az aktív cselekvés ideje: a magyarországi cégeknek alternatív források felé is nyitniuk kell a szűkülő bankhitelek mellett. A vállalatok finanszírozási problémáira megoldást jelenthetnek a bilaterális befektetések, vagy a kötvénykibocsátások – mondta Dezse Margaret, az Ernst & Young Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások üzletágának vezető partnere.
A hitelkeresletet tekintve a bankok jelentős hányada - nettó értelemben vett 61 százaléka - jelezte a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet előző negyedévhez képesti csökkenését, ami jelentősen meghaladta a 2012 utolsó negyedévére vonatkozó várakozásokat. A helyzet súlyosságára utal, hogy még a válság kitörését követő negyedévekben sem volt ilyen nagyarányú a negatív várakozás.
A rövid lejáratú hitelek iránti kereslet tovább növekedett, a bankok nettó értelemben vett 11 százaléka jelezte a kereslet ilyen irányú változását, így a szűk hitelkínálati korlátok a rövid lejáratú finanszírozás terén okozhatnak problémát a vállalatoknak.
Előretekintve a bankok nettó értelemben vett 32 százaléka számít a rövid lejáratú hitelkereslet további növekedésére, míg a hosszú lejáratú hitelek terén a válaszadók nettó 7 százaléka számít a kereslet csökkenésére a következő félévben 2012 utolsó negyedévéhez képest.
A vállalati ügyfeleknél szinte teljes mértékben hiányzik a beruházási hitelkereslet, amiben 2013-ban sem várnak érdemi javulást, csak a rövid hitelek iránt van érdeklődés - derült ki a felmérés során a banki kérdőíveket kitöltő hitelezési vezetőkkel folytatott személyes interjúkból. A rövid lejáratú hitelek terén nagy népszerűségnek örvend a faktoring, amely alternatív finanszírozást jelenthet a vállalatoknak, kereskedelmi hiteleik csökkenése tükrében.
A bankok többsége kockázati étvágyát nem kívánja növelni, csak a jó hitelképességű ügyfeleket finanszíroznák 2013-ban is. Emiatt a jó ügyfelekért versenyeznek a piaci szereplők és ezért áldozatokra is hajlandók a bankok, amely az alacsony kamatfelárakban tükröződik is. A banki munkatársak elmondták, hogy a 2009 óta felépülő vállalati hitelportfolió nagyon jól teljesít, abban alig van bedőlés (a bedőlések a korábbi állományon keletkeznek). A projekthitel-piacon jelentős változások nem történtek, a szektor továbbra is a válság előtti hiteleket emészti.
A beruházási hiteleket illetően a jegybanki felméréshez hasonló eredményeket mutat a K&H friss kkv kutatása is, amely megállapítja: habár számos lehetőség közül választhatnak a vállalkozások, beruházási hitel iránt egyelőre alig van kereslet. Ezen pedig még a kedvező hitelfeltételek is alig javítanak. Mindezek alapján nem várható, hogy egyhamar megugrik a hazai vállalkozások által megvalósított beruházások mértéke.
A vállalkozások beruházási szándéka kisebb-nagyobb kiugrásoktól eltekintve több éve csökkenő tendenciát mutat, aminek hatása egyértelműen visszaköszön a nemzetgazdasági beruházások 2009 óta tartó csökkenő trendjébe. A K&H szakembereinek tapasztalatai alapján jelenleg is főként a forgóeszköz hiteleket igénylik a vállalkozások, miközben alig van kereslet beruházási hitelre. Ez pedig azt jelenti, hogy a közeljövőben sem várható a kkv szektorban a beruházások számottevő növekedése.
„Mivel az elmúlt hónapokban számos kritika érte a bankszektort arra vonatkozóan, hogy nem hajlandók finanszírozni a hazai vállalkozások, megvizsgáltuk annak lehetséges hatását, ha a jelenlegi piaci ajánlatoknál kedvezőbb feltételekkel jutnának hitelhez a cégek. Az eredmények egyelőre nem túl biztatók. Azoknak a cégeknek, amelyek a következő egy évben nem terveznek beruházást, csupán töredéke (8%) jelezte, hogy kedvező hitelfeltételek esetén biztosan beruházna idén, és további 10%-uk venné fontolóra a fejlesztést” – mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
„Öröm az ürömben, hogy a kutatás adatai alapján az idénre tervezett IT beruházások tekintetében jelentős növekedés tapasztalható, ami leginkább az eddig elhalasztott informatikai beruházások idei megvalósítására enged következtetni” – tette hozzá Németh László.
