Az Ecostat lakossági konjunktúra-indexe - ismerhető meg a Piac & Profithoz megküldött elemzésből - a 2005 harmadik negyedévében 42,4 százalék, ami kis mértékű növekedés a második negyedévihez képest. A lakosság összevont konjunktúra indexe az elmúlt időszakban nem változott jelentősen, több mint egy éve 41-42 százalék között ingadozik. Ez év augusztusában - a májusi eredményekhez hasonlóan - a háztartások átlagosan a közepesnél némileg rosszabbnak tartják anyagi helyzetüket. A háztartások csaknem 40 százaléka pénzügyi helyzetében nem észlelt számottevő változást, 16 százalékuk számolt be javulásról, ami kedvezőbb, mint az előző negyedévi 13 százalékos arány.

A válaszok jól mutatják, hogy az átlagkereset alakulása mögött - ami az életszínvonal alakulásának fontos összetevője - igen nagy különbségek húzódnak meg, és a mai differenciált társadalmi helyzetben csupán az átlagok alapján nem célszerű mélyebb következtetéseket levonni. A jelentős reálbér-emelkedést mutató két évben (2002-ben 13,6 százalékos reálbér emelkedés, 2003-ban 9,2 százalékos reálbér növekedés) a lakosság saját helyzetéről alkotott képe összességében romlott. Tavaly, amikor viszont a reálbér csökkent, a lakosság helyzetmegítélése javult.

Ez év első félévében a bruttó keresetek növekedése elérte a 7,5 százalékot. A bérdinamika a második félévben valószínűleg mérséklődni fog, ez versenyképességi és inflációs szempontból egyaránt kedvező a vállalkozások és a nemzetgazdaság egésze számára. A lakossági fogyasztás változását követő kiskereskedelmi értékesítés első félévi 4,8 százalékos növekedése elmarad a fizetőképes vásárlóerő bővülésétől. A visszafogott vásárlási kedv arra enged következtetni, hogy az előző két év rekordszintű beszerzéseit a megtakarítási hajlandóság erősödése követte.

A válaszadók 41 százalékának romlott az anyagi helyzete. A jobb feltételek között élő háztartások általában életkörülményeik további javulására számítanak, míg a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévők hosszabb távon is körülményeik romlására számítanak. A nagyon rossz helyzetű háztartások fele úgy véli, hogy pénzügyi helyzetük továbbra is romlani fog, s közülük csak minden ötödik bizakodó.

A háztartások közepesnek értékelt anyagi helyzetére jellemző, hogy abszolút többségük továbbra sem tud megtakarítani, 47 százalékuk állítja, hogy éppen csak megél jövedelméből. Eközben az MNB adatai szerint a megtakarítások az idei év elején jobban emelkedtek, mint pusztán a kamatok következtében növekedtek volna, ami az előző évekre jellemző volt. Ez a jelenség az átlag mögött meghúzódó jövedelmi és megtakarítási különbségekre utal. Minimális mértékű megtakarításra minden negyedik háztartásnak nyílik lehetősége, míg jelentős megtakarítási potenciál mindössze minden ötvenedik megkérdezettre jellemző. Az elmúlt három hónapban enyhén nőtt a tervezett kiadások átlagosa száma. A háztartások átlagosan két nagyobb kiadással számolnak a következő egy évre, míg az előző két negyedévben 1,8 kiadást terveztek.