A tavalyi visszaeső kereslet a faktoringszolgáltatás iránt leginkább a kormányzati megszorítások gazdasági növekedést fékező hatására vezethető vissza. Elmaradtak például az elmúlt éveket jellemző nagy építőipari beruházások, ami korábban a beszállítók sorát késztette faktoring igénybevételére. A lakosság fizetőképességének csökkenésével párhuzamosan lassult a kis- és nagykereskedelem, májusban pedig megszűnt a szolgáltatást segítő kormányzati támogatás is.

Az év második felében egyre több ágazatban jelentkeztek fizetési zavarok, a fizetési határidők kitolódása a 2006-os 43,6 napról 2007-ben 45,1 napra növekedett. Mára minden negyedik hazai vállalat pénzügyileg fenyegetve érzi magát, mert ügyfelei nem fizetnek. A képet tovább rontja, hogy a vállalatok többsége nem folytat tudatos követelésmenedzsmentet.

Kockázatnövekedés

A faktoringszolgáltatóknál mindez a kkv-k finanszírozásával kapcsolatban megnőtt fizetésképtelenséggel, felszámolásokkal, számlázási szabálytalanságokkal, csalásokkal összefüggő kockázatokban jelenik meg. A Lánchíd faktoringprogram 2007. májusi felfüggesztése legérzékenyebben az egyébként is kis számban jelentkező kisvállalati ügyfelekre hatott. A kormányzati program célja az volt, hogy a fedezetként bevonható ingatlannal nem rendelkező vállalatok számára kedvező finanszírozási lehetőséget teremtsen. A közvetítő pénzintézeteken keresztül 3 százalékos kamatkedvezménnyel igényelhető szolgáltatás utolsó kedvezményezettjei az idén április végéig szerződött ügyfelek, ők 2008 májusáig élvezhetik a támogatott díjat.

A piac növekedésének lassulása a finanszírozói kör tagjait különböző mértékben érinti. Azok, akik többségében a mindennapi fogyasztási cikkek piacán jelen lévő ügyfelekkel foglalkoznak, kevésbé érzékelik a gazdasági megszorítások következményeit, legalábbis az üzleti aktivitásuk tekintetében. A kereskedelmi áruházláncoknak alapvető élelmiszert beszállító vállalatok forgalmát például egyáltalán nem érintette a változó környezet. Kereskedelmi kockázatuk azonban növekedett az utóbbi időben, mert a nagy hipermarketek a belső fogyasztás szűkülésével mind gyakrabban érvényesítik a beszállítói szerződésben kötött visszárujogukat.

A kisebb vevőknek szállító ügyfelek kezelésében a gazdaságban szaporodó körbetartozások következtében romló fizetési morál okozott többletkockázatot.

A teljes cikk a Piac és Profit februári számában olvasható.