Bár a kamatkondíciók egyre kedvezőbbek, az árakon túli egyéb feltételek továbbra is szigorúak. A hitelkínálati korlátokat egyelőre csak a jegybanki és állami intézkedések lazítják, így a hitelképes ügyfelek köre szűk maradt.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Csak a jegybanki intézkedések lazítják a hitelfeltételeket - Kép: SXC
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) "Hitelezési folyamatok" című negyedéves kiadványa szerint a jegybanki kamatlépések általánosan 3 százalékponttal, a Növekedési Hitelprogram (NHP) a részt vevő kkv-k esetében közel 4 százalékponttal, az állami kamattámogatás igénybevétele a lakáscélú hitelezésnél pedig mintegy 2 százalékponttal mérsékli a finanszírozási költségeket. A hitelállomány a vállalati és a háztartási szegmensben egyaránt tovább zsugorodott a második negyedévben. A szigorú nem árjellegű feltételek miatt az egyre kedvezőbb kamatkondíciókat csak a vállalatok egy szűkebb köre élvezheti, noha a bankok élénkülő hitelkeresletről számoltak be - állapítja meg az MNB. (A kezességvállalási díjhoz is támogatást nyújt kkv-knak az állam.)
A szakirodalom az árjellegű feltételek közé sorolja például a kamatot és a díjmértékeket, a nem árjellegűek pedig azok a konkrét szerződéses feltételek, amelyek - például az adós kötelezettségvállalásai - mellett a finanszírozást nyújtó intézmény hajlandó a hitel folyósítására.
Fábián Gergely, az MNB igazgatóhelyettese szerint a vállalati szegmensben a hitelállomány éves alapon mintegy 6,4 százalékkal csökkent a második negyedévben, ami a korábbi időszakoktól eltérően elsősorban a hosszú lejáratú hiteleket érintette. A hitelezési feltételek némileg enyhültek a szegmensben, de továbbra is szigorúak, a szélesebb körű enyhítéseknek gátat szab a bankok óvatossága. A következő félévre a bankok 18 százaléka jelezte a feltételek enyhülését.
Meghosszabbítja a hitelprogram harmadik pillérét az MNB
A monetáris tanács döntött az NHP harmadik pilléréhez kötődő devizacsere tenderek meghosszabbításáról. A döntés meghozatalánál a testület megállapította, hogy a program fontos közép- és hosszú távú célokat szolgál. A testület kiemelkedő fontosságúnak tekinti a magas rövid külső adósságállomány csökkentését, amelyhez az MNB jelen eszközével a hazai bankrendszer segítségére lehet. Az ezzel párhuzamosan csökkenő kéthetes kötvényállomány az MNB, és így a konszolidált államháztartás kamatkockázatát is csökkenti. A tenderek visszavonásig, illetve a 2,5 milliárd eurós korlát eléréséig minden futamidőn a korábban meghatározott elvek mentén kerülnek meghirdetésre.
A vállalati forintkamatok, a csökkenő alapkamatot követve, az első negyedévi 7,8 százalékos átlagról 6,9 százalékra mérséklődtek, az eurókamatok viszont emelkedtek, átlagosan 2,6-ról 3 százalékra. A vállalati szektorban a kamatfelár nemzetközi összehasonlításban átlag körüli - mondta Fábián Gergely. A hitelezési felmérés alapján a második negyedévben élénkült a kereslet a hosszú lejáratú hitelek iránt is, a következő félévben pedig a bankok többségének várakozása alapján mindkét hitelszegmensben tovább nő majd a kereslet.
Hogy válasszunk vállalati hitelt?
A hitelezés helyzete az elmúlt hónapokban érdemben változott, s a közeljövő e trend folytatódását ígéri. Jól érzékelteti ezt a kereskedelmi bankok vállalkozóknak szóló kínálatának alakulása: nemcsak a kínált termékek száma nőtt, hanem azok sajátosságai is jobban igazodnak a vállalkozók igényeihez, egyszerűbb, jobban áttekinthető módozatok jelentek meg, csökkent az elbíráláshoz kapcsolódó adminisztráció.
A kkv szegmensben a jegybank Növekedési Hitelprogramja oldja a hitelkínálati korlátokat, amelynek hatása az igazgatóhelyettes szerint a harmadik negyedévben várható. Elmondta, az NHP I. pillér keretein belül augusztus közepéig 124 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a bankok a kkv-ügyfelekkel, szeptember végére várhatóan leszerződik az allokált összegeket. Az eddigi szerződések alapján az új hitelek részesedése közel 60 százalék, amelynek fele új beruházási hitel. A hitelkiváltás így az összes folyósítás valamivel több mint 40 százalékát teszi ki. Az NHP II. pillérében - a devizaalapú hitelek kiváltására - valamivel több mint 60 milliárd forintot szerződtek le. Ennek közel 80 százaléka euróalapú hitelt vált ki, a többi svájci frank alapú hiteleket.
A háztartási szegmensben tovább folytatódott a válság előtt felduzzadt hitelállomány leépülése, aminek üteme éves alapon 5,4 százalék volt. Fábián Gergely ugyanakkor kiemelte, hogy az új hitelkihelyezések volumene elmozdult az év eleji történelmi mélypontról, amiben az állami kamattámogatásos programnak érdemi szerepe van.
