Lakossági hitelek: nincs még megoldás

A gazdasági válság talán múlóban van, a hatásai viszont nem. A forint továbbra is gyenge, az árfolyam inog, a devizahitelek megemelt kamatterhe pedig nem állt vissza a válságot megelőző szintre, bár a nemzetközi pénzpiacokon kétségtelenül csökkent a pénz ára. Indokként a bankok Magyarország magas kockázati felárára hivatkoznak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2010 júliusában végzett kutatása szerint a második negyedévben a fizetési késedelembe esők aránya a háztartási szegmensben az első negyedévi 20-ról 25 százalékra nőtt. Ezen a helyzeten, úgy tűnik, a kölcsönök átütemezése sem segített, különösen, hogy az átütemezéskor nyújtott, alacsony törlesztésű időszakok mostanában járnak le, miközben az ügyfelek jövedelmi helyzete továbbra sem javult. Az átstrukturálások sikerességét a makrogazdasági környezet érzékelhető javulása, a munkahelyek számának és a háztartási jövedelmeknek a növekedése erősíthetné.

Súlyos helyzet: a forint-svájci frank árfolyam az elmúlt 5 évben - forrás: Yahoo Finance

Eddig csak kamatot

A hitelek forintra váltásával viszont a háztartások azonnal realizálnák a veszteségüket. Ráadásul a mai árfolyamon konvertált tartozás könnyen lehet, hogy meghaladná a felvett összeget, hiszen a 2004-2008 között eladósodott családok mostanáig jórészt a kamatokat törlesztették és csupán kisebb mértékben a tőkét.

A nehéz helyzetbe jutott háztartások megsegítésére, úgy tűnik, nincs egységes megoldás. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) közelmúltban közzétett javaslata, miszerint a hitelintézeteknek MNB- vagy saját középárfolyamon kellene elszámolniuk havonta a törlesztőrészleteket, nem aratott osztatlan sikert. A felügyelet azzal érvelt, hogy a bankok a hitelek folyósításánál alkalmazott vételi és a törlesztésnél figyelembe vett eladási árfolyamok révén - ennek különbsége bankonként eltérő, 0,5 százaléktól akár 5 százalékig is terjedhet - olyan árfolyamnyereségre tesznek szert, amely mögött nincs tényleges költség és kockázat.

Ugyanakkor egy ilyen rendeletre - különösen a bankadót követően - a bankok esetleg a díjak és a kamatok emelésével reagálnának. A magatartási kódex amúgy lehetőséget ad arra, hogy a kieső bevételt így pótolják, miután a kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékok, költségek és díjak évente legfeljebb az éves átlagos infláció mértékével emelhetők. A bankok viszont a hitelszerződésben akár az eladási és a vételi árfolyamtól eltérő árat is kiköthettek a törlesztőrészletek megállapításának alapjául. Ezt a PSZÁF eddig nem vizsgálta. Néhány bank viszont a központi javaslatoktól függetlenül is igyekszik könnyíteni a szerződésszerűen fizető svájcifrank-hitelesek helyzetén, akciós jelleggel.

Lehetőségek

A jegybanki középárfolyamon számolja a havi törlesztőrészletet szabályosan fizető svájcifrank-hiteles ügyfeleinek az MKB. Az árfolyamengedmény legfeljebb ez év végéig tart, illetve mindaddig érvényes, amíg a svájci frank legalább öt egymást követő munkanapon keresztül nem lesz olcsóbb 175 forintnál.

A magánszemélyekre vonatkozó deviza-középárfolyamot alkalmazza az UniCredit 2010. július 15-étől legalább október 31-éig, ami a jelenlegi árfolyamszintek mellett svájci frankonként akár 5-6 forint megtakarítást jelent az ügyfeleknek. A bank a tavasz folyamán amúgy csökkentette a svájci frank alapú jelzáloghitelei kamatát.

Fix árfolyam mellett voksolt az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank: július 6-ától várhatóan 3 hónapig maximum 205 forintos kedvezményes törlesztési árfolyamon számolja el a svájci frank alapú jelzáloghitelek esedékes törlesztőrészletét, ha az MNB középárfolyam-jegyzése a svájci frank esetében a megelőző 30 nap átlagában nem haladja meg a 215 forintot.

A kamatterhek csökkentése mellett tette le a voksát a svájcifrank- és a jenhitelek esetében az OTP Bank. A tavaszi 0,15-3 százalékpontos csökkentés után júniustól a svájci frank alapú hiteleknél újabb 0,75 százalékponttal, a japán jen esetében pedig 0,50 százalékponttal lett kisebb a kamat. Egy 10 millió forint összegű 20 éves futamidejű svájci frank alapú lakáshitellel rendelkező háztartás számára ez a lépés havonta 5 ezer forint megtakarítást eredményezhet.

Az Erste Csoport vizsgálja, hogy miként válthatnák át svájci frank alapú hitellel rendelkező ügyfeleik hiteleiket euró alapú hitelre. A bankcsoport közleménye szerint ezt a lehetőséget "a svájci frank esetleges további erősödése, illetve a makrogazdasági környezet jelentős romlása esetén" ajánlanák fel, szigorúan csak önkéntes alapon, és az arra rászoruló, bajban lévő ügyfelek kérésére.

Véleményvezér