Úgy tűnik, a turizmus túlélte a válságot: 2011-ben a magyarok nagyobb arányban terveznek hosszabb, 4-7 éjszakás belföldi utazásokat, mint tavaly. A nehéz 2010-es év után az idei már eddig is biztatóan alakult. Növekedett a hazai és a külföldi turisták meg a vendégéjszakák száma, és gyarapodott a kereskedelmi szálláshelyek bevétele is Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai főosztálya vezetőjének nyilatkozata szerint. Európa polgárainak a turizmushoz való hozzáállásáról készített Eurobarométer-felmérés szerint még mindig a klasszikus idegenforgalmi célpontok a keresettek (58 százalék), ám a válaszadók 28 százaléka fel szeretné fedezni a kontinens még kevésbé ismert, de egyre népszerűbbé váló területeit. Hogy ezek között Magyarország sikerrel versenyezzen, ahhoz mind infrastrukturális, mind szolgáltatási oldalon „fel kell kötni a gatyát".
Kormányzati lépések
A belföldi turizmus jelenleg 50 százalék körüli aránya a kormányzat reményei szerint a hamarosan bevezetendő Széchenyi Pihenő Kártya (lásd Piac &Profit 2011/2. szám) révén a országokban szokásos 70-80 százalék körülire nőhet. A strukturális átalakítás mellett a marketingkeret növelésével is támogatni kívánja az ágazatot a kormány. A 2011-es keret a tavalyinak közel a duplája, 9 milliárd forint, a nagy rendezvényekre és a Forma-1-es futamra szánt összeggel együtt pedig 13,5 milliárdot tesz ki.
Kiemelten kezeli a turisztikai szolgáltatások fejlesztését az Új Széchényi Terv is. Erre a célra a 12,4 milliárd forintos keretből a legtöbb régióban 5-50 millió forint támogatást lehet kapni, elsősorban kis- és középvállalkozások pályázhatnak. A támogatás mértéke átlagosan a beruházás 50 százaléka, de a kevésbé fejlett térségekben elérheti a 70 százalékot is. A támogatás célja olyan, a turisztikai attrakciókat kiegészítő elemek megteremtése, amelyek lehetővé teszik a turisták számára a további időtöltést, újabb pozitív élményekkel gazdagítják az eltöltött időt, de önmagukban nem szükségszerűen jelentenek elegendő vonzerőt az odalátogatáshoz. Ilyenek például a kiszolgáló vendéglátó egységek, az idegenvezetés, a gyermekfoglalkozások, az eszközkölcsönzés vagy a helyfüggő mobil tartalmak.
A gyomron át vezet
A gasztronómia egyre divatosabbá válásával már a kül- és belföldi turistákra egyaránt igaz, hogy nagyra értékelik a helyi ízeket és terményeket. A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. elemzése szerint a külföldi és már a hazai turisták is minőségi élelmiszereket keresnek az utazásaik során. Még a szállodák vendégei is szívesen fogyasztanának friss, helyi termesztésű gyümölcsöt, zöldséget az éttermi kínálat mellet. A kempingekbe és magánházakba érkező külföldiek pedig kifejezetten hiányolják a természetes alapanyagú, a környékbeli termelőtől származó termékeket.
A termelői piacok számának növelése jegyében nyílt nemrég Gyenesdiáson hasonló árushely, ahol a helyi termelők lekvárjai, savanyúságai mellett a Balaton első igazi halpiaca működhet. A település polgármestere, Gál Lajos szerint egységes és összehangolt fellépéssel sokkal nagyobb sikereket lehetne elérni. Olyan marketingtevékenységre van szükség, amely megismerteti és keresetté teszi a helyi jellegzetességeket. Például a környéken szinte nem tudnak mit kezdeni a meglévő busaállománnyal, míg máshol, mint mondja, „aranyárban" van a vendéglátóhelyek étlapján.
A helyi hagyományok fenntartása ugyanakkor nem jelenthet változatlanságot. Sokkal inkább arra lenne szükség, hogy például a „balatoni" hekk helyett valóban tájjelegű, a környékről származó halak és egyéb fogások kerüljenek a tányérokra. A magyar gasztronómia megújításán sokan fáradoznak, az élen járók hagyományos alapanyagokból - mint a mangalica vagy a medvehagyma - a legmodernebb konyhai technológiákat segítségül hívva könnyű, egészséges, a modern ízlésnek megfelelő, mégis vitathatatlanul magyaros ételeket készítenek. Az igazán magas színvonalú konyha az ország más részeiről is visszatérő törzsvendégeket hoz.
Siker két kerékre
Az egészségorientált életmód népszerűsödésével, a környezet értékeinek felértékelődésével világszerte terjednek a különböző aktív szabadidős és turisztikai formák. A kerékpáros turizmus az európai turizmus leggyorsabban növekvő szegmense, ami Magyarország számára is kihasználható reményt jelenthet. Garancsi István, áprilisban kinevezett, a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott szerint az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt Magyarországon mind az erdőlátogatók, mind a kerékpárosok száma.
Manapság már nem igaz az a korábbi beidegződés, amely szerint a kerékpárral érkezők a kevésbé fizetőképes vendégeket jelentik - véli Salamin Géza, a Happy Bike kerékpárosklub turizmusfejlesztési szekciójának szakértője. Az egészségorientált életmód, a gyakran rendkívüli költségű felszerelések vásárlása elsősorban a középosztályhoz és főként az egzisztenciálisan jól fejlődő fiatalok csoportjához kapcsolható, így a kerékpáros turisták többsége jellemzően pár vagy család.
Persze a kerékpározáshoz utak is kellenek. A közszféra számára a közép-magyarországi régión kívüli területeken, az úgynevezett konvergenciarégiókban lehetőség van kerékpárutak komplex fejlesztésére 9 milliárd forint keret erejéig. Az elsősorban önkormányzatoknak szóló pályázaton akár 300 millió forint támogatást lehet kapni a fejlesztés 85-90 százalékára. A kerékpárutak komplex fejlesztése a teljes településre vagy funkcionális egységére is vonatkozik, például a pihenőhelyet és a kerékpártárolót is ide kell érteni, és a kerékpározási kultúra elterjesztésére is kampányt kell indítani.
Az utak, jelzőtáblák, pihenők fejlesztése mellett kiegészítő szolgáltatásokra is szükség van. A biciklisták speciális igényei között a felár nélkül egy éjszakára igénybe vehető szállások, a szokásosnál nagyobb reggeli és például ruhaszárítási lehetőség tartoznak, a természetesen alapvető biciklitárolási és -javítási lehetőség, valamint a terület kerékpáros térképe mellett.
A vendégem vagy
Hiába azonban a szépen megépített környezet, a jó marketing és számos szolgáltatás, ha apróságnak tűnő dolgoktól elromlik az összhatás. A vendéglátás szó eredeti értelmére kellene koncentrálni: vagyis arra, hogy a betérő, bármilyen szolgáltatást is kínálunk neki, mindenképpen elégedetten távozzon. Hangsúlyozottan: mindenképpen. Egy rossz állapotú mellékhelyiség, egy pincér, aki hosszasan - és ok nélkül - várakoztatja a vendéget, az udvariatlan kiszolgálás önmagában is elég ahhoz, hogy negatívba fordítsa a turista élményét, aki - mivel számtalan lehetőség közül válogathat - többé biztosan nem tér vissza.
A desztinációk közötti versengés során kiemelten fontos, hogy a hazai célpontok felvegyék a versenyt a régió többi országával. Magyarország megítélése egyelőre sajnos változó. Bár senki nem kérdőjelezi meg a tájak szépségét, és sokan értékelik az itteni kulináris élvezeteket, a külföldieknek még mindig gyakran okoz problémát, hogy a szolgáltatók nem beszélnek idegen nyelvet, és az is jó lenne, ha lassan már nem csak a retró iránt vonzódó szűk réteg kedvére tennénk az évtizedekkel ezelőttről itt maradt hotelek és éttermek enteriőrjeivel. Mint ahogyan a vágyott külföldi vendégek ahhoz sincsenek hozzászokva, hogy nem örülnek nekik a vendéglátók. Ráadásul ez még látszik is rajtuk. Pedig sok kisebb hibát - amely természetesen bármikor bárkivel előfordulhat - feledtet, ha a vendég úgy érzi, szívesen látják, és igyekeznek a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy jól érezze magát.
