A hazai szakértők több fórumon hangsúlyozták, hogy öngondoskodás nélkül az emberek jelentős részének idős korára megélhetési gondjai lesznek. "Társadalmi felelősségvállalásunknak szerettünk volna nyomatékot adni, amikor egy, a jövő társadalmi problémáinak lehetséges okait és következményeit vizsgáló, szellemi Műhelyt hoztunk létre és elsőnek olyan kutatást kezdeményeztünk, amely az öngondoskodás kérdéskörében nem a szakértők, hanem a lakosság véleményét tükrözi." - ismertette köszöntőjében Paál Zoltán, a Nyugdíjkérdés és öngondoskodási hajlandóság konferencia házigazdája, a Generali személybiztosítási területért felelős igazgatósági tagja.

Lakossági nyugdíj célú megtakarítások alakulása

A Generali Reform Műhelynek köszönhetően létrejött egész napos konferencia előadói a kutatások eredménye alapján több aspektusból vizsgálták meg az öngondoskodás kérdéskörét. Az eredmények rámutattak arra, hogy bár a felnőtt magyar népesség közel fele gondolkodott már azon, hogy nyugdíjas éveiben miből fog megélni, csupán egyharmaduk készül valóban idős korára, és közülük is a legtöbben valamilyen biztosítás-alapú öngondoskodási formát választanak.

A konferencián elhangzott az is, hogy az 50 év feletti korosztályban az átlagosnál nagyobb jövedelműek körében csaknem kétszer annyian készülnek a nyugdíjas korukra, mint az átlagnál szerényebb jövedelműek.  Így az aktív évekre jellemző jövedelemkülönbségek újratermelődnek, sőt, akár növekedhetnek is a nyugdíjas évek alatt.

A jelenleg 45 évesnél idősebb korosztály 38 százaléka nyugdíjazása után könnyen kerülhet nehéz anyagi körülmények közé: ez az a csoport, amelynek nincsen semmilyen komolyabb megtakarítása, nem vesz részt az öngondoskodás formáiban és egy kisebb részüknek olyan alacsony a jövedelme, illetve az olyan mértékben származik a szürkegazdaságból, hogy a jelenleg várható nyugdíjuk valószínűleg nagyon alacsony lesz.

A kutatók rámutattak arra is, hogy a nem elégséges biztosítási lefedettség mögött nem a kínálati oldalon, a biztosítók nem kielégítő működésében kell keresnünk az okokat, hanem abban, hogy a fogyasztók, a biztosítottak jelentkeznek irracionálisan alacsony nyugdíjbiztosítási-igénnyel. Ennek egyik oka, hogy az aktív korú lakosság meglehetősen tájékozatlan a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a nyugdíj kiszámításakor még mindig a szolgálati idő utolsó néhány - az így vélekedők többsége szerint az utolsó öt - évét veszik figyelembe. A konferencia érintette az állami és pénzpiaci intézmények iránti bizalom kérdését, és az un. "potyautas" problémakört, valamint a kisvállalkozások öngondoskodási hajlandóságát is.

Kisvállalkozók munkavállalói gondoskodása

A kisvállalkozói szektor vállalatvezetőinek megkérdezésén alapuló kutatási rész legfontosabb következtetése abból a tényből adódik, hogy a cégvezetők számára nagyon lényeges az, hogy hosszabb távon magukhoz kössék a dolgozóikat. A cégek 80 százalékában, azaz közel 19 ezer vállalkozásban alkalmaznak legalább egyet a felmérésben szereplő tíz béren kívüli juttatás közül. A leginkább elterjedt juttatási formák a hidegétkezési utalvány és a közlekedési támogatás. Önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket és egészségpénztári tagdíj-hozzájárulást béren kívüli juttatásként már jóval kevesebben, mindössze a megkérdezett cégek 1/6-ában alkalmaznak.