Az első kibocsátás néhány héten belül várható az ÁKK sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint, az összérték néhány százmillió euró (50-60 milliárd forint) körül lehet. Kamatfizetés évente kétszer lesz, júniusban és decemberben. A kamat meghatározásnál az Eurostat által megadott tényinflációt veszik alapul, nem az előzetes adatot, így a kamat az euróövezet áprilisi és októberi inflációs adatához fog kapcsolódni. Ennek alapján az első periódusra vonatkozó kamat 5 százalék körül várható.

Exportpiacon aktív kkv-knak is érdekes lehet

A kibocsátás módja adagolt lesz, vagyis nem kell jegyezni a kötvényeket, hanem a készletből azonnal megvásárolhatók lesznek, meghatározott árfolyamon. Amennyiben elfogy a felkínált mennyiség, úgy a kincstár rábocsáthat, illetve új sorozatot dobhat piacra. A tervek szerint a forgalmazók bizonyos összeghatár felett visszavásárlási árat jegyeznek majd. A P€MÁK értékesítéséről, annak feltételeiről a potenciális partnerekkel előrehaladott tárgyalások folynak, a forgalmazók listáját a szerződések aláírása után hozza nyilvánosságra az adósságkezelő.

Az ÁKK szerint az inflációhoz kötött kamatozás miatt a kötvény vásárlói köre korlátozott, ezért nem számítanak arra, hogy például befektetési bankok nagy mennyiségben vásárolnak belőle. A lakosság mellett azonban a papír az exportpiacon aktív kis- és közepes vállalkozások számára jó befektetési lehetőséget kínálhat – mondta el Borbély László András az MTI tudósítása szerint a sajtótájékoztatón.

Az éves tervben szereplő devizakötvény csak az IMF megállapodás után

Az ÁKK vezérigazgató-helyettese kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy az új deviza államkötvény nem helyettesíti az éves tervben szereplő deviza kibocsátást. Véleménye szerint az IMF tárgyalásokat nem befolyásolja az új termék kibocsátása, mivel azzal nem a nemzetközi tőkepiacra kíván kilépni az Államadósság Kezelő Központ. Új devizakötvény kibocsátást továbbra is csak az IMF megállapodás után tervez az ÁKK. Tény ugyanakkor, hogy a terven felüli értékesítésből befolyó pénz segíthet a finanszírozási helyzet javításán.

Borbély László András szerint az IMF megállapodásra szükség van, mert az biztonsági hálót jelent az országnak. A piac azt nézi, hogy kinek mennyi tartaléka van. Az MNB havonta közli a devizatartalék és egyéb eszközök állományát, ami általában megnyugvással tölti el a piacot. A hitelkeret azonban egy olcsóbban fenntartható tartalékot jelent. A jelenlegi tőkepiacon az ÁKK képes finanszírozni a magyar államadósságot. Egy új kibocsátás pedig mindig a piaci helyzettől függ.