Nemzetközi hírek

USA, Európa:

- Kis pluszban zártak a tengerentúli börzék tegnap, a kezdeti emelkedés elporladt napközben (Dow +0,3%; S&P +0,2%; Nasdaq +0,3%). A jó hangulat nap közben kissé elromlott, zárásra azonban ismét kis emelkedést mutattak a vezető indexek. A Dow Jones 1.2451 ponton új, 2,5 éves csúcsra ért.
- A Cisco árfolyama 4,9%-ot emelkedett tegnap miután a cég vezérigazgatója bejelentette, hogy nagy változások előtt áll a vállalat. A Morgan Stanley elemzője szerint a cég több külön üzleti divízióra oszthatja tevékenységét, elkülönült növekedési és profitmarzs célokkal. Ez -szerinte- jelentősen javítja a vállalat működését.
- A Cisco nyomán az egész technológiai szektor felülteljesítő volt, de jól teljesítettek a pénzügyi részvények is.
- Socrates, portugál miniszterelnök tegnap este bejelentette, hogy országa mégis az európai mentőcsomagra szorul, így Portugália is társul Görögország és Írország mellé. Hírek szerint a csomag 75 milliárd euróra rúghat. Az IMF is bejelentette, hogy kész bármikor segítséget nyújtani a bajba jutott országnak. A portugál hozamok rendkívüli mértékben emelkedésnek indultak, miután Socrates miniszterelnök március 23-án bejelentette lemondását, mivel kisebbségi kormánya nem tudta a parlamenten keresztülvinni a kiadáscsökkentő programját.
- A hír nem nagyon rázta meg az amerikai piacokat, illetve az euró értékét sem. A piac már rég beárazta a portugál mentőcsomagot, illetve az ország problémás adóssághelyzetét. A mentőcsomag segítségével viszont - akár csak Görögország, Írország - egy ideig nem kell csődtől tartaniuk a befektetőknek.
- Ma 13:45-kor tartja az EKB kamatmeghatározó ülését, kiderülhet, hogy a piac várakozásának és a korábbi indikációknak megfelelően valóban kamatot emel-e az Eurózóna jegybankja. (A konszenzus 25 bázispontos emelés.) Az USA-ban a heti munkanélküliségi adatok mellett nem érkezik fontosabb hír. A piac a hétfőn induló gyorsjelentési szezonra koncentrál.

Olaj és arany:

- Ismét új történelmi csúcsra kapaszkodott az arany ára tegnap, de mindössze 0,3%-ot emelkedett. A nemesfém ára 1.462 dolláron tetőzött, majd innen ma reggel 1.454 dollárig korrigált az árfolyam.
- Az olaj ára 0,5%-os emelkedés után 109,15 dollárra emelkedett tegnap, ami új közel 3 éves csúcsot jelent a nyersanyag árfolyamában. Ma reggel 0,4%-os korrekciót követően 108,4 dolláron kereskednek a nyersanyag hordójával.
- A vártnál némileg kisebb mértékben 1,9 millió hordóval emelkedtek a kőolajkészletek az Amerikai Energiahivatal (DOE) közlése szerint. A benzinkészletek mindössze 357 ezer hordóval szűkültek (a várt 1,9 millió hordó helyett).
- A monetáris szigorítás esetleges kezdete (EKB kamatemelés, USA QE2 visszavonása) is a kereslet gyengüléséhez vezethet, amit a kínai kamatemelési sorozat is erősít. A kínálati oldallal kapcsolatban továbbra is élnek az aggodalmak (Líbia, Nigéria, Közel-Kelet), ami viszont magasan tartja a nyersanyag árát.

Távol-Kelet:

- Vegyes képet mutattak az ázsiai indexek ma reggel (Nikkei +0,1%, Shanghai +0,0%, Hang Seng -0,3%, Kospi -0,2%, All Ordinaries -0,2%).
- A bank of Japan mai ülésén változatlan szinten (0-0,1%) hagyta az alapkamatot. Ezzel egyidőben létrehoz egy speciális hitelkeretet olyan pénzintézetek számára, melyek a katasztrófa sújtotta területen működnek.
- Összesen 1000 milliárd jen értékben nyújt majd egy éves hiteleket 0,1%-on és kiszélesíti a fedezetként befogadható eszközök körét. Kommentárjában a BoJ csökkentette a gazdaság növekedésére vonatkozó várakozásait, amit a földrengéssel és annak utóhatásaival indokolt, azonban gyors talpra állásra számítanak. A döntés után a jen erősödött. Emelkedtek a pénzügyi papírok a hitelkeret megnyitásának hírére.
- Jó hír Ausztráliából: a februári 5%-ról 4,9%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta, miután a várt 24 ezerrel szemben 37.800 ember került alkalmazásba.

Devizák:

- Tegnap kitört az EUR/USD devizapár, és az 1,428-as ellenállás áttörését követően 1,433-ig emelkedett a kurzus. További dollárgyengülés valószínű, a következő ellenállás 1,45-nél látható. Ma EKB kamatdöntő ülésére fókuszálnak a befektetők, melytől az elemzők 25 bázispontos emelést várnak. A délelőtti órákban ezért nyugodt kereskedésre számítunk, délután azonban nagyobb mozgások is várhatóak.
- 85,49-ig gyengült a japán jen a tegnapi kereskedés során, melyet a reggeli órákban korrekció követett, és 85,1-ig csökkent a kurzus. Rövid pihenő után azonban tovább emelkedhet a japán fizetőeszköz, ellenállás 85,9-nél látható.
- A forint 263-ig erősödött napon belül, majd zárásra 264,2-ig emelkedett a kurzus. A reggeli órákban nyugodt kereskedés látható, a tegnapi záróár környékén, és a délelőtti órákban sem számítunk jelentős mozgásra.

Határidős piacok:

- Kis mínuszban tartózkodnak az amerikai határidős részvényindexek ma reggel.

Erste kommentár

Vállalati hírek

Interjú a MOL leköszönő vezérigazgatójával

Mosonyi György, a MOL április végén távozó vezérigazgatója interjút adott a HVG-nek, melynek főbb pontjai a következők:

- Már egy ideje tervezte a nyugdíjba vonulást, hiszen 12 év hosszú idő a vezérigazgatói székben. A felügyelőbizottság egyik tagjának távozásával most lehetőség adódott, hogy annak helyére lépve továbbra is a MOL közelében maradhasson.
- Az INA-val kapcsolatban elmondta, hogy (i) a MOL megállapodott a horvát kormánnyal, így a menedzsmentjogok birtokában nem feltétlenül szükséges, hogy többségi tulajdonos legyen. (ii) a MOL azért tett vételi ajánlatot, mert korábban megígérte a munkavállalóknak, hogy megvásárolja a részvényeiket, (iii) a MOL visszautasítja az árfolyam befolyásolásával kapcsolatos vádakat, hiszen a cég mindig a szabályok szerint jár el.
- A MOL csoport gázkitermelésének mindössze 10%-a származik Szíriából, (mi a MOL adataiból úgy tudjuk, hogy ez 15%-nál is magasabb, úgyhogy előfordulhat, hogy újságírói elírás) így egy esetleges termeléscsökkenés nem befolyásolja érdemben a cég eredményét. A szír államnak ugyanakkor nagy szüksége van a kitermelésből származó bevételekre.
- 20-30 évre lehet szükség ahhoz, hogy az alternatív energia források átvegyék a szénhidrogén szerepét.
- Mosonyi úgy véli, hogy a 80-90 dolláros hordónkénti kőolajár az egészséges szint, a 150 dollár körüli árszint már recessziót okoz, illetve elősegíti az alternatív források térnyerését. Más szóval, az áraknak csökkenni kell.

Az interjú összességében nem tartalmazott túl sok új információt, így árfolyamhatásra sem számítunk.

MOL: Az április 28-ára összehívott közgyűlés dokumentumaiból kiderül, hogy a MOL nem javasol osztalék kifizetést a 2010-es eredményből. A hír nem meglepő. Úgy gondoljuk, hogy a MOL mindaddig nem fog osztalékot fizetni, míg nem sikerül megegyeznie a Szurguttal. A hír valószínűleg nem befolyásolja a részvény árfolyamát, habár a piaci konszenzus 480 forintos részvényenkénti osztalék volt.

MOL: A Szurgut ismét pert vesztett a MOL-lal szemben a fővárosi bíróságon a perben, melyet az orosz vállalat azért indított, hogy bejegyzetezhesse magát a MOL részvénykönyvébe. Árfolyamhatásra nem számítunk.

MOL: Horvát lapértesülések szerint a horvát kormány fizetne osztalékot az INA 2010-es eredményéből, míg a MOL visszaforgatná azt és fejlesztésekre fordítaná (958 millió kunáról, 185 millió dollárról van szó. Az egyetértés hiánya rossz hír, azonban árfolyamhatásra nem számítunk.

Interjú Csányi Sándorral

AZ OTP elnök-vezériazgatója interjút adott a Heti Válasznak. Az interjú főbb pontjai a következők.

- A bankadó jelenlegi formában történő meghosszabbítása 2012-re káros lehet, hiszen visszafogja a hitelezést, és hatással van a gazdasági növekedésre is. 2010-ben az OTP 5%-kal szerette volna növelni a hitelállományát, de az a 2009-es szinten maradt.
- A hitelezés szűkülése az EU források felhasználását is akadályozza.
- Javuló gazdasági környezet, alacsonyabb kockázati költségek és kedvező adóváltozások hozhatnának pozitív fordulatot a magyar piacon.

Úgy véljük, hogy kicsi az esélye, hogy a kormány a bankok számára kedvező irányba módosítaná a különadókat, hiszen nemrég jelentették be, hogy annak mértéke 2012-ben sem fog csökkenni. Az interjúban elhangzottak nem lesznek hatással az OTP árfolyamára.

Szintén az OTP-vel kapcsolatos, hogy a bank igazgatósága a részvény névértékre vetítve 72% osztalék kifizetését javasolja a 2010-es eredményből a közgyűlésnek. Az osztalék pontos összegét a bank saját részvény mennyiségének figyelembevételével fogják majd meghatározni, becslésünk szerint 73 forint körül alakulhat. Az OTP az elmúlt években nem fizetett osztalékot.