A szokásosnál is nagyobb óvatosságra van szükség még a környező országok jól ismert exportpiacain is, hisz az elmúlt hetekben megtapasztalt hektikus árfolyammozgások a cseh, lengyel, román és szlovák cégeket is érzékenyen érintik. A legfrissebb értékek szerint a román és szlovák cégek kockázati megítélése ráadásul még romlott is az utóbbi időben. (A magyar tulajdonú kkv-k exportteljesítményének fokozására az elmúlt évtizedben ugyan számos alkalommal hirdettek meg állami programokat, ám a 2006-2009 közötti időszakban mindössze 18 százalékuk adott el legalább egy alkalommal árut vagy szolgáltatást külföldön, szemben az EU-tagállamok 25 százalékos átlagával.)
A kkv-k számára a treasury ügyletek jelenthetnek némi biztonságot a kilengő devizaárfolyamok kockázatának kezelésében. Bár az exportőröknek kedvez a dollár vagy az euró-erősödése, tévedés lenne azt képzelni, hogy ők biztonságban vannak. A másik oldalon ugyanis ott van az importőr, akinek tovább gyengülhet a likviditási helyzete, akár olyan szintre is, hogy egy-két héten belül már a fizetőképességét is negatívan érinti, derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb adataiból.
Forrás: sxc
– Sokszor találkozunk olyan kifeszített likviditású céggel, amely már nem tudja kompenzálni ezt a fajta árfolyammozgást – teszi hozzá Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője, aki mindenképpen ideálisnak tartaná, ha a külkereskedők fedezeti ügyletekkel védenék magukat. Kár, hogy ez ma Magyarországon csak részben lehetséges. Szerinte ugyanis sem a brókercégek, sem a bankok kínálata nem megfelelő a folyamatosan kereskedelmet folytató cégek devizakockázatának a lefedésére.
Cégenként változó megoldások
Tény, az ügyleti minimum ügyletkötési határ miatt a kkv-k korábban nem is gondolkodhattak árfolyamfedezésre használható banki termékekben. A pénzintézetek viszont azt mondják, hogy ez már a múlté, és a kisebb cégeknek sem kell lemondaniuk a preventív védekezésről. Egyes bankok egyre szélesebb termékskálát kínálnak nekik az azonnali devizaváltásoktól a határidős devizaváltásokon át a strukturált fedezeti ügyletekig, illetve opció vásárlásáig. Persze vállalkozásonként eltérő, hogy melyik lesz a leghatékonyabb megoldás. Ez függ a cég tevékenységétől, partnerekkel kötött szerződéseitől, pénzügyi folyamataitól, kockázatviselő képességétől és a jövővel illetve árfolyamokkal kapcsolatos várakozásaitól.
A három fázis
Az aktív devizakockázat-kezelés pénzügyi kulturális evolúciós jelenség a kis - és középvállalatoknál. Az első fázisában levők jellemzően aktívan figyelik a napi árfolyam-ingadozást, de inkább csak tájékozódási céllal. A második fázisba tartozókra jellemző, hogy az árfolyam- és pénzmozgásaik függvényében tudatosan választják meg a devizatranzakcióik időpontját, de kizárólag azonnali ügyleteket kötnek. A vállalkozások igen kis hányada - jellemzően a nagyobb árbevételű cégek - vállalkozik határidős devizaügyletekre, és alig van olyan, amely a nagyvállalatok pénzügyi kultúrájához hasonlatosan strukturált treasuryügyletek iránt is érdeklődik, s ezeket használja is gazdálkodása kiszámíthatóbbá tétele érdekében.
Az árfolyammozgásokon éppúgy lehet nyerni, mint veszíteni. Különösen az online kereskedési felületek és akár a legfontosabb határidős piacokra közvetlen elérést kínáló tőzsdei szolgáltatások terjedése vezethet oda, hogy egyes cégvezetők maguk kezdenek el kereskedni spekulációs céllal.
Orbán Viktor csalódott a vállalkozások adófizetési moráljában. Önben is csalódnia kellene?
Kkv-k esetében a pénzintézetek nem engedhetik a spekulációs célzatú ügyletkötést, és egyben fontos feladatuk, hogy megértessék a vállalkozásokkal: az árfolyam kezelésének a valós devizakitettséghez kell igazodnia - mondja Szabó István, a Citibank vállalati üzletágának ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a cég bevételeit és költségeit kell kiszámíthatóvá tenni, és az árfolyam-ingadozásból származó potenciális veszteségeket kiküszöbölni. Az igazgató szerint, ha egy vezető maga kezd spekulálni az árfolyamváltozásra, az akár azt is eredményezheti, hogy a cég nem tudja tevékenységével kompenzálni a kedvezőtlen árfolyammozgásból adódó veszteséget, veszélybe sodorva ezzel az egyébként jól működtetett vállalkozás létét. (Ide kattintva elolvashat három tippet, amivel árfolyam-ingadozás ellen védekezhetünk.)
Időben kell a bankhoz fordulni
A fedezeti termékek lényege pontosan az, hogy tervezhetővé teszi a vállalkozás működtetését, ezért „definíció szerint" azokon nem lehet bukni. Utólag persze kiderülhet, hogy ha a cég akkor nem köti meg az adott ügyletet, jobban jár, de ez igaz a másik irányba is, azaz vannak olyan esetek, amikor éppen az igénybe vett szolgáltatással sikerül elkerülni az árfolyammozgásból adódó veszteséget. A szoros költségvetés mellett gazdálkodó cégek nem engedhetik meg maguknak ezt a kockázatot, ezért fontos számukra a bizonytalanság kiszűrése. A bankok treasuryszolgáltatása lehetővé teszi, hogy az amúgy is sokszor humánerőforrás-szűkében lévő vállalkozás csak az alaptevékenységére koncentráljon, arra, amihez a legjobban ért.
Az árfolyamkockázat kivédésének első lépése a természetes fedezet, vagyis az, hogy a beszerzés és az értékesítés ugyanabban a devizában történjék. Ennek lehetőségei végesek. A külföldi alapanyagból előállított és itthon eladott termékek esetében például nehéz megtalálni a közös nevezőt. Ebben segítenek a bankok. Az elérhető termékkínálat az azonnali váltástól - amit telefonon vagy erre alkalmas online banki rendszeren tehet meg az ügyfél - a határidős devizaváltáson keresztül egészen a testreszabott opciós, strukturált ügyletekig terjed.
Az árfolyam-fedezeti ügyletek az export/import tevékenységből eredő árfolyamkockázatot képesek kezelni. Léteznek ezenkívül kamatfedezeti ügyletetek is, amelyek például egy változó kamatozású, hosszú lejáratú hitel kamatkockázatát csökkenthetik. A piaci kommentárok és az árfolyammozgások figyelése kellő alapinformációt nyújthat a vállalkozások döntéshozóinak a piac alakulásáról, ez lehetőséget ad számukra, hogy az árfolyammozgások szempontjából megfelelőnek ítélt időpontban azonnali devizaügyleteiket intézhessék.
Ugyanakkor a kis- és középvállalatok vezetőinek célszerű már éves tervezésük előtt megkeresniük egy bankot, hogy mérje fel a cég várható valós devizakitettségét, és a kockázatviselő képességének, tevékenységének legmegfelelőbb megoldásokat kínáljon az egész év folyamán.
