Kép:PP/FényesGábor

Az elmúlt hat év nem éppen a kkv-k fejlődéséről szólt, hanem arról, hogy mit és hogyan kell visszavágni a csökkenő piac miatt – mondta Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója. A visszafogó tényezők között a leginkább meghatározó, hogy a kisvállalkozások gondolni sem mernek beruházásra, fejlesztésre. A Széchenyi Kártya Program ezért is játszik fontos szerepet, mivel a válság legsúlyosabb éveiben is folyamatos növekedést tudott elérni, segíteni így a beruházásokat. Évente 160 milliárd forint körüli kihelyezést tudtak elérni, ami igen jelentős szám.

Pszichés változást lát

A legnagyobb gond, mondta Krisán, hogy az esetleges fejlesztési tervek sem a gépesítésre és a gyártási kapacitás fejlesztésére irányulnak, inkább informatikai vagy ingatlan beruházás területére.  A Növekedési Hitelprogram (NHP) – ahogy a szakember mondta – a várakozásoknak megfelelően igazi „boomot” okozott, több mint 700 milliárd forint ment ki „csont nélkül” a gazdaságba. Emellett azonban egy másodlagos, de nem kevésbé fontos hatást is elért: a vállalkozások újra elkezdtek hitelben gondolkodni, ami fontos pszichés elem. A program előtt a vállalkozások befelé forduló, önőrlő pozícióban voltak, ebből segített kimozdulni az NHP program. Megmutatta, hogy kezelhető kamatszinten van értelme egy vállalkozásnak pénz bevonásában gondolkodni. Azt is megmutatta, hogy nem csak az ingyen pénz a jó pénz, hanem az olcsó is. Ennek felismerése az EU pénzek elfogyása és az e miatti teljes leállás miatt nagyon fontos. A Kavosznak az NHP első szakasza után végzett felmérésének eredményei szerint jelenleg a vállalkozások 78%-a gondolkodna beruházásban, ennek 90%-a ezt hitelből tervezi, ami nagyon nagy és fontos változás. Korábban a fő ok ellene a hitelek ára és fedezettsége volt.

Az eredmények szerint a hitelfelvételt tervező vállalkozások döntő többsége (92%) 50 millió forintnál kisebb összegű hitelt venne igénybe. Számukra jelenthet jó megoldást fejlesztéseik megvalósításához a Széchenyi Beruházási Hitel, amelyet novembertől már a Budapest Bankban is igényelhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások. A Széchenyi Beruházási Hitelből ingatlan megvásárlása, építése, fejlesztése, valamint nemcsak új, hanem használt gépek beszerzése is finanszírozható. A konstrukció 20 százalék önerővel, 1- 50 millió forint összegben, maximum 10 éves futamidőre igényelhető, akár 2 éves türelmi idővel. A hitelkonstrukcióhoz az állam 5% kamattámogatással, valamint a hitelekhez nyújtott készfizető kezességvállalás díjának 50 százalékáig terjedő állami támogatással segíti a hazai mikro-kis- és középvállalkozások hitelhez jutását. A Széchenyi Beruházási Hitel az MNB Növekedési Hitelprogramja mellett az egyik legkedvezőbb kondíciójú hitelforrás a piacon, amely jó alternatívát kínál a kisebb cégek számára.

„Az 5%-os kamattámogatásnak köszönhetően a Széchenyi Beruházási Hitel kamata BUBOR alatti szintre került, (jelenleg évi 2,9%), így az ügyfeleknek 1 év alatt akár 1,5 millió forinttal kevesebb nettó ügyleti kamatot kell fizetniük. Az olcsó hitel lehetővé teszi a válság miatt elhalasztott beruházások elindítását, a gépek, eszközök korszerűsítését” – emelte ki Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

Aki már próbálta, nyitottabb

A Budapest Bank megbízásából készített kutatás eredményei szerint a legfőbb gondok, amelyek a 200 millió forint árbevétel alatti mikrovállalkozásokat nyomasztják: értékesítés csökkenés, kintlevőségkezelés, körbetartozás, tőkehiány valamint a gyakran változó jogszabályok. 50% mindezek ellenére alapvetően jó sínen látja a cége működését. (Egy másik felmérés is optimistább jövőképet, de visszafogott beruházási szándékot mutat.)

A következő 5 évben kicsit több mint felük nem számít jelentős változásra sem a működési feltételekben, sem beruházásban. A hitelekkel szemben nagyjából ugyanannyian elzárkózók, mint akik nyitottak. (kb. 30%) Vannak „forrásvadászok”, akik keresik a jobb forrásokat és csak akkor (EU pénzek pl.) nyitnak külső forrás bevonása felé. Közös jellemző az alacsony hitelfelvételi kedv, a többség a gazdasági helyzetre hivatkozva kivár. Ugyanakkor azok a mikrovállalkozások, amelyeknek már van valamilyen banki kölcsöne, jóval nyitottabbak a hitelfelvételre: 65%-uk gondolja úgy, hogy a hitel a fejlődés elengedhetetlen eszköze. Ezzel szemben a hitellel nem rendelkező cégek mindössze 26%-a tekint lehetőségként a banki kölcsönökre. A hitelfelvételtől elzárkózó cégek jellemzően csak akkor szánják el magukat a beruházásra (59%), amikor ezt a nyereségükből megtehetik – ez azonban értelemszerűen korlátozottabb fejlesztéseket tesz lehetővé, mint a beruházásaikat részben vagy egészben bankhitelből finanszírozó társaik esetében – mondta el Ákos Tamás, a bank lakossági és mikrovállalati vezérigazgató helyettese.

Aki végigment már a hitelfelvétel folyamatán, nyitottabb a forrásbevonásra. Ezért a kedvezményes, alacsony költségszintű hitelek nagyon fontosak abból a szempontból is, hogy olyan vállalkozásokat „billenthetnek át”, akik korábban nem éltek ezzel az eszközzel.  Az NHP illetve a Széchenyi Kártya Beruházási Hitele Krisán László szerint ki tudja mozdítani a piacot a mostani egy helyben topogásból, mivel a kedvezményes hitelek alacsony kamatszintje már kitermelhetőnek tűnik a vállalkozások számára.