Teljesen átrajzolta a lakáshitel-piacot a csok plusz januári megjelenése.

Megjelentek a vállalkozások által leginkább várt új uniós pályázatok technológiafejlesztés, kapacitásbővítés és piacra jutás támogatására, és a pályázatokhoz mostantól automatikusan igényelhetők a Széchenyi Kártya Program uniós pályázatokhoz kapcsolódó hitelei.

A Növekedési Hitelprogram és az Exportélénkítési Hitelprogram is egy a korábbi kereskedelmi banki gyakorlattól eltérő, állami szabályozókkal alacsony kamatokra beállított hiteltermék. Próbálkozás arra nézve, hogy hogyan érvényesülhet együtt a bankok és az ügyfelek érdeke, kikényszeríthető-e a pénzintézetek felelősségvállalása állami eszközökkel.

A fokozódó állami szerepvállalásnak is köszönhetően a cégek jelenleg számos forráslehetőség közül választhatnak, azonban a vállalkozásoknak érdemes megfontolni, hogy a felvett hitel alacsony költségekkel, de bonyolult garanciával és adminisztrációval, vagy inkább magasabb kockázati felárral, de jóval egyszerűbb és olcsóbb járulékos költségekkel és adminisztrációval járjon.

Míg egy éve a hazai kis- és középvállalkozások gondolni sem mertek a hitelfelvételre, ma alapvetően megváltozott a hozzáállásuk. Újra mérlegelik a lehetőségeket, és keresik a kezelhető kamatszinten árazott forrásokat, amit jelez a Széchenyi Kártya Programon keresztül kihelyezett hitelek nagysága is. A programról Krisán Lászlót, a KAVOSZ vezérigazgatóját kérdeztük.

Még mindig tartanak a legkisebb vállalatok a hitelfelvételtől, de egyre többen ismerik fel – köszönhetően a többféle támogatott konstrukciónak -, hogy nem elérhetetlen, és hasznos lehetőség a banki források bevonása – derült ki egy friss kutatásból. Aki egyszer belekezd, nagyobb eséllyel vág bele újra.

Nehezen és drágán finanszíroznak ma a bankok, de a vállalkozások sem szívesen adósodnak el tíz-tizenöt évre több mint tízszázalékos kamatteher mellett. Mivel a talpon lévők többsége már minden tartalékát felélte, nincs miből beruházzon. Az ördögi kör ott zárul, amikor bár ötlete lenne, a forráshiány miatt a vissza nem térítendő uniós fejlesztési forrásokkal sem tud élni. Az államilag támogatott kedvezményes hitelek még megoldást jelenthetnek a finanszírozható cégeknek.

A vállalati hitelpiacon az idén nem várható javulás. A szűk források, az emelkedő hitelköltségek újabb megpróbáltatásokat jelenthetnek a válság korábbi hullámait túlélő, forráshiányos vállalkozások számára. A finanszírozás területén is szemléletváltásra van szükség.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2-2 hónappal meghosszabbítja a 2011. májusi fagykárokra igénybe vehető hitelkérelmek benyújtási és elbírálási határidejét. A tavaly májusban fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők így 2012. augusztus 31-ig nyújthatják be hitelkérelmeiket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által megjelölt hitelintézetekhez.

Július közepén hirdetik meg a fiatal gazdák induló támogatását, amelynek finanszírozására összesen négymilliárd forint áll rendelkezésre - jelentette be a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai háttérbeszélgetésen.

A vállalatok finanszírozásában továbbra is előkelő helyet foglal el a bankhitel, ám a gazdasági válság kitörése óta eltelt három év során jelentősen zsugorodott azon vállalkozások köre, melyek e finanszírozási formát terveznék igénybe venni. A banki és pályázati finanszírozással szemben a tulajdonosi kölcsön és tőkeemelés szerepe ugyanakkor erősödik - derül ki a GfK Hungária Corporate Banking Monitor felméréséből.

A magyar gazdaságba friss forrás leginkább a vissza nem térítendő EU-s pályázati pénzekből érhető el: 3500-5500 milliárdos keret vár még lehívásra. A Piac&Profit szakértője összefoglalja az elérhető kedvezményes hitellehetőségeket, amelyek segíthetnek az utófinanszírozott pályázatok lehívásában.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által kínált kedvezményes fejlesztési források mivel az uniós szabályok szerint állami támogatásnak minősülnek, megszerzésükhöz meghatározott feltételek teljesülésére van szükség. Végigvesszük, melyikhez mire.

Nehezen és drágán finanszíroznak ma a bankok, de a vállalkozások sem szívesen adósodnak el tíz-tizenöt évre több mint tízszázalékos kamatteher mellett. Mivel a talpon lévők többsége már minden tartalékát felélte, nincs miből beruházzon. Az ördögi kör ott zárul, amikor bár ötlete lenne, a forráshiány miatt a vissza nem térítendő uniós fejlesztési forrásokkal sem tud élni. Az államilag támogatott kedvezményes hitelek még megoldást jelenthetnek a finanszírozható cégeknek.