Mozgalmas év áll a Széchenyi Kártya Program mögött. A KAVOSZ újabb bankbővítési pályázata eredményeképpen csatlakozott a program termékeit forgalmazó pénzintézetekhez a DRB Bank és a Raiffeisen, így már 11 hitelintézetnél érhetik el a vállalkozások a hiteleket. Év közben egyes bankok bővítették a náluk forgalmazott hitelek körét, így már az MKB Bankban is igényelhetők az uniós fejlesztési hitelek, a Budapest Bankban pedig a beruházási hitel. Számos pozitív változás volt a termékfeltételekben is, május 1-jétől a kormány öt százalékra emelte a Széchenyi Kártya Program fejlesztési hiteleihez nyújtott kamattámogatás mértékét.
– Ennek – és a nagyon alacsony alapkamatnak – köszönhetően jelenleg évi 2,35 százalékos nettó kamattal igényelhetik a vállalkozások az uniós pályázatokon való részvételt segítő önerő-kiegészítő, a támogatást megelőlegező és a Széchenyi Beruházási Hitelt. Utóbbiból ingatlan megvásárlását, építését, fejlesztését, valamint nemcsak új, hanem használt gépek beszerzését is finanszírozhatják. A konstrukció 20 százalék önerővel , 1–50 millió forint összegben, maximum 10 éves futamidőre igényelhető, akár 2 éves türelmi idővel. A hitelkonstrukcióhoz az állam a kamattámogatáson felül a hitelekhez nyújtott készfizető kezességvállalás díjának 50 százalékáig terjedő díjtámogatást nyújt, így segítve a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutását – mondja Krisán László.
– A Széchenyi Beruházási Hitel az MNB Növekedési Hitelprogramja – NHP – mellett az egyik legkedvezőbb kondíciójú hitelforrás a piacon, amely jó alternatívát kínál a kisebb cégek számára. A konstrukció az NHP szigorú követelményrendszerén fennakadó kisebb vállalkozások számára is elérhető, elmondhatjuk tehát, hogy a Széchenyi Beruházási Hitel nagyszerűen kiegészíti a jegybanki programot, gyakorlatilag az NHP a nagyobbaknak, a Széchenyi Beruházási Hitel pedig a kicsiknek ad olcsó forrást. Nagy szükség lenne egyébként minél több hasonló, egymásra épülő programra, amelyek segítenének az eltérő méretű és eltérő finanszírozási igényű vállalkozásoknak – a most induló mikrovállalkozásoktól kezdve a már biztonságosan működő közepesekig – megtalálni a nekik szükséges pénzügyi megoldásokat. Nyáron a javaslatunkra a Vidékfejlesztési Minisztérium is megemelte az Agrár Széchenyi Kártyához járó kamattámogatás mértékét – a korábbi kettőről négy százalékra –, így az agrárvállakozások számára elérhető konstrukció kamata jelenleg 2,85 százalék, ami folyószámlahitel esetében különösen kedvező. Az előnyös feltételeknek, valamint annak köszönhetően, hogy a hiteleinket az ország közel 300 pontján egyszerűen elérhetik a vállalkozások, nem csökken az érdeklődés a Széchenyi Kártya Program iránt. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2013-ban is közel 140 milliárd forint összegű hitel áramlott a gazdaságba rajta keresztül.
Még mindig tartanak a kisebb vállalkozások a hitelfelvételtől, vagy érezhető változás ezen a téren?
– Egy évvel ezelőtt sötét helyzetképet mutatott a kkv-szektor, a válság hatásai miatt a kisvállalkozások gondolni sem mertek beruházásra, fejlesztésre, kizárólag a túlélésre koncentráltak. S mivel látható volt, hogy a tradicionálisan tőkeszegény szektor önerejéből nem tud kimászni a gödörből, a KAVOSZ is folyamatosan szorgalmazta a hatékony és átütő állami beavatkozás szükségességét, akár a támogatott hitelek kamattámogatásának emelése, akár más, eddig szokatlan pénzügyi módszerek bevezetése révén. Óriási gazdasági problémát jelentett a beruházások leállása, és ha ennek az okait kutattuk, a tyúk és a tojás problematikájával találkoztunk. Nem lehetett tudni, hogy azért nincsenek beruházások, mert nincs vagy drága a hitel, vagy megvalósításra váró fejlesztési ötletek sincsenek. Ebbe a helyzetbe robbant be tavasszal az
Milyen fejlesztési tervek körvonalazódnak a kkv-k körében?
– A beruházási célok terén is egészségesebb lett a cégek gondolkodása: míg korábban szinte csak ingatlanvásárlásra és -felújításra költöttek a kkv-k, ha beruházásra adták fejüket, addig a mostanra a korábban nagyon hiányzó gép-, berendezésvásárlás került előtérbe, ezt követi az informatikai fejlesztés, s csak ezután következik a telephely-fejlesztés és az egyéb ingatlanokkal kapcsolatos tervek megvalósítása.
– A Széchenyi Kártya Program tapasztalatai alapján még mindig a rövid távú likviditási problémák megoldására szolgáló folyószámlahitel, valamint a készletek és alapanyagok beszerzését segítő forgóeszközhitelek a legnépszerűbbek. Az olcsó beruházási hitelek is megmozgatták a vállalkozások fantáziáját. Általában elmondhatjuk, hogy a hiteligénylés legfontosabb szempontjai között az átlátható, érthető feltételrendszer meglétét, a kedvező kondíciókat, a gyors pénzhez jutás lehetőségét és a hitelnyújtó megbízhatóságát tartják elsődlegesnek a vállalkozások vezetői.
Az újabb pályázati ciklus indulása hogyan hathat a cégekre?
– A januárban megkezdődött újabb hétéves uniós költségvetési időszak – amely alatt Magyarország 20,5 milliárd eurós kerettel gazdálkodhat – jelentős kitörési lehetőséget teremthet a kkv-szektor számára, mivel a rendelkezésünkre álló uniós források 60 százalékát szánja a kormány közvetlenül a vállalkozások fejlesztésére. Rendkívül nagy a tétje annak, hogy – az előző ciklus tapasztalatainak a kielemzése után – a pályázati rendszer korábbi hibáit kijavítva épüljön fel a jelenlegi ciklus metódusa – hangsúlyozza a vezérigazgató. – Fontos, hogy sokkal egyszerűbben, sokkal kevesebb papírmunkával pályázhassanak a vállalkozások, és hogy olyan célokat lehessen megvalósítani uniós források segítségével, amelyek valóban hatékonyan szolgálják a hazai gazdaság gerincét képező és a foglalkoztatottság több mint felét adó kkv-szektor versenyképességének javítását. Az eddigi tapasztalok alapján a források felhasználását nagyban segíthetik a Széchenyi Kártya Programban igényelhető Széchenyi Önerő Kiegészítő és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező hitelkonstrukciók, amelyeket éppen azért dolgoztunk ki, hogy azok a vállalkozások is indulhassanak uniós pályázatokon, amelyeknek a szükséges önrészre nincs saját forrásuk, vagy az utófinanszírozás miatt nem tudják megvalósítani a beruházást.
