Alulkártyásított ország

Jelenleg Magyarországon uniós viszonylatban is magas és egyre növekvő arányú a készpénzhasználat. Bár a legtöbbünk pénztárcájában legalább egy plasztiklap biztosan van, a társadalom széles köre mai napig inkább készpénzzel fizet. Pedig nem csupán az állam számára előnyös az ezt kímélő bankkártya, hanem a bankoknak is. A bankkártyás ügyfél általában tartós ügyfélkapcsolatot jelent, és a kártyahasználat során pontosan megismerhetők a költési szokásai. Ennek pedig értéke van.

Sokba kerül a lemaradás

Összesen 8,8 millió nyilvántartott bankkártya van a hazai piacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2009. júniusi adatai szerint, és a forgalomban lévő betéti kártyák száma tavaly szeptember végéhez képest alig 2,5 százalékkal több, összesen 7,345 millió. A hitelkártyák száma a válság hatására jelentősen visszaesett: 2008. első félév végéig a betéti kártyák csökkenő részaránya jellemezte a hazai kártyapiacot, de az akkor a forgalomban lévő kártyák ötödét kitevő 1,8 millió hitelkártyával szemben ma 1,5 milliónál kevesebb a számuk. Az egy főre jutó kártyaszám tekintetében Csehország, Szlovákia és Bulgária is megelőzi Magyarországot, Észtországban és Szlovéniában pedig már az EU-átlaghoz közelít, tehát a mienknél jelentősen magasabb az egy főre jutó plasztikok száma.

Kártyadizájn

Az Év Bankkártyája 2009 díjat a Magyar Képzőművészeti Egyetem Aulájában idén márciusban adták át. A megmérettetés célja, hogy serkentse a versenyt a kereskedelmi bankok között a minél artisztikusabb, ízlésformálóbb bank- és hitelkártyadizájn érdekében. A Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége által harmadik alkalommal meghirdetett pályázaton a forgalomban lévő sorozatgyártású bank- és hitelkártyákkal lehetett indulni. A kiírásra nyolc bank – a Budapest Bank, a CIB Bank, a Citibank, az FHB, a Magyar Cetelem Bank, az MKB Bank, az OTP Bank és a Takarékbank – jelentkezett húszféle bankkártyával. A neves grafikusművészekből álló zsűri „Az Év Bankkártyája” fődíjat az OTP MasterCard – „Green” plasztikjának ítélte. A Budapest Bank MasterCard–Főgáz kártya kapta „Az év lakossági kártyája”, az FHB MasterCard Gold Betéti Kártya pedig „Az év prémium bankkártyája” címet.

Bár Magyarországon az elfogadóhelyek száma folyamatosan nő, az ATM-ek száma egymillió főre vetítve alig több mint a fele, a bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS-termináloké pedig az egyharmada az EU-átlagnak, pedig ez utóbbiak száma a tavaly szeptemberi 56 ezerről 61 ezerre nőtt - hangzott el a Magyarországon először on-line ATM-eket telepítő Getronics sajtótájékoztatóján. Ma még minden illetéket, a közműszámlák nagy részét sárga csekken, vagyis készpénz használatával fizetjük be, és sokan a nyugdíjat, segélyt, juttatásokat is készpénzben kapják. A kiskereskedelmi forgalomnak pedig csupán 10 százalékát egyenlítik ki bankkártyával, ami szintén meg sem közelíti az uniós átlagot.

- Ha a jelenlegi készpénzhasználati arányt a harmadával, például a lengyelországi szintre sikerülne csökkenteni, évente másfél-kétmilliárd forintot takaríthatnánk meg csupán azzal, hogy a készpénz gyártására, szállítására, kezelésére kevesebbet kellene költeni. Ez ma összesen nyolcmilliárd forintjába kerül a Magyar Nemzeti Banknak, azaz az államnak. Ráadásul Magyarországon a készpénzállomány harmadát minden évben lecserélik, ami hatvan-hetven tonna papírhulladékot eredményez - hangsúlyozza Gauder Milán, a MasterCard regionális vezetője, aki szerint az így megtakarított összegből akár 25 ezer korszerű bankkártya-elfogadó terminált lehetne kihelyezni. Ez valószínűleg hozzájárulna ahhoz, hogy az üzletekben is megnőjön a bankkártyahasználat gyakorisága. A MasterCard szakértői becslése szerint rövid távon reális cél, hogy a kiskereskedelmi forgalom 15 százaléka történjen bankkártyán, ami a gazdaságot is fehérítené, és az emiatt megemelkedő áfabevételből 125 milliárd forinttal több folyna be az állam kasszájába.

Miért nem?

Nemzetközi viszonylatban tehát mind a bankkártya-kibocsátó helyek, mind az -elfogadóhelyek, de még a tranzakciók számában is le vagyunk maradva. Bár a magyarok többször használják a kártyát fizetésre, mint készpénz felvételére, ezek gyakorisága (művelet/kártya/év) még elmarad az uniós átlagtól: egy európai polgár átlag tizennyolc alkalommal vett fel készpénzt a kártyájával és harminchétszer fizetett vele 2007-ben, egy magyar tizennégyszer, illetve csak tizenhatszor - olvasható az MNB Pénziránytű oldalán.

A hazai kártyahasználat lassú terjedésének egyik lehetséges oka, hogy a betéti plasztikok növekedését nem képes követni az érintett kártyák csipesítése: idén az első három hónapban a 18 ezres kártyaszám-növekedésből mindössze 9 ezer volt biztonságosabbnak számító, csippel ellátott plasztik. Az MNB adatai szerint arányuk a teljes kártyaszámon belül 33 százalékon stagnál. Ennek némileg ellentmondanak a MasterCard Europe június elején tartott sajtótájékoztatóján elhangzottak, eszerint az idén felgyorsult csipkártya-kibocsátásnak köszönhetően az év végéig szinte az összes forgalomban lévő kártyát lecserélik a bankok a biztonságosabb típusra. Kedvező adat, hogy a hazai POS-terminálok 85 százaléka alkalmas csip leolvasására, míg a három hónap alatt 56 készülékkel nőtt hazai ATM-hálózat 91 százaléka csipolvasós készülék.

Az elfogadói helyek mérsékelt bővülése mögött meghúzódó okok között sokan a magas kártyadíjakat említik első helyen. A kisebb üzletek tulajdonosait valószínűleg a magas kezelési költség és a hosszú banki átfutási idő is visszatartja attól, hogy szerződést kössenek a bankokkal. A közelmúltban néhány budapesti benzinkút is hasonló okokra hivatkozva tért vissza a készpénzes forgalomra, és a Szerencsejáték Zrt. fiókjaiban is megszűnt a kártyaelfogadás.

Ebben hozhat változást a bankfüggetlen kártyaközpontok megjelenése, amelyre egy tavaly nyáron elfogadott törvény ad lehetőséget. "A vállalatok minden eddiginél rugalmasabb, konkrét igényeikhez testreszabott szolgáltatást vehetnek igénybe a tranzakciós díjak csökkenése mellett." - mondta Rátkai Péter, a Getronics Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

A fizetésen túl

A bankok a kártyákhoz kapcsolódó szolgáltatások körének bővítésével és a használat kényelmesebbé tételével is igyekeznek fokozni a kártyák súlyát a hazai pénzforgalomban.

A hitel- és a bankszámlákhoz tartozó betéti kártyák többségéhez szinte minden bank kínál utazási biztosítást, együttműködésben valamelyik biztosítótársasággal. Számos dombornyomott laphoz társul például díjmentes külföldi betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás, de a limitekről utazás előtt feltétlenül tájékozódni kell.

Az egyes bankok kínálatában sok az átfedés, ám vannak kizárólag egy pénzintézetre jellemző termékek is. Például a hagyományos bankkártyáknál lényegesen gyorsabb vásárlást tesz lehetővé, így tökéletes fizetési alternatíva lehet kis összegű, háromezer forint alatti vásárlások esetén az OTP Bank által tavaly piacra dobott új generációs Maestro kártya. Gyorséttermekben, trafikokban, tömegközlekedésben a várakozások szerint az érintés nélküli technológiával - PayPass funkcióval - felruházott bankkártyák válhatnak a készpénz elsődleges versenytársává. Háromezer forint felett viszont ezeket a plasztikokat is le kell húzni a terminálon, a hagyományos bankkártyákhoz hasonlóan. Az ügyfelek biztonsága is fontos szempont. Ebből a megfontolásból az MKB Bank kínálatában létezik egy kizárólag internetes vásárlásra használható kártya, amely megkönnyíti, hogy az adott számlán mindig csak a vásárlásokhoz szükséges összeg legyen.

Jellemzően nő a bankok és egy másik vállalat által közösen kínált co-branded (társmárka) kártyák száma is - már 2006-ban meghaladta az egymilliót -, amelyek célja további előnyök biztosítása a kártyahasználat során: kiegészítő pontok szerzése hűségprogram esetén, vagy akár különböző árkedvezmények nyújtása. Elvileg a népszerű márkák, a versenyképes ár és a speciális juttatások összegyúrása vásárlásra ösztönzi a kártyabirtokost, de a siker az adott banktól és kereskedelmi partnerétől függ.

A bankkártya.hu adatbázisa szerint 12 bank összesen 121 különféle társmárka-konstrukciót kínál, ezek többsége hitelkártya, de létezik a vásárlók lojalitására építő pontgyűjtő kártya is. Gyakori a bankok és légitársaságok közötti szövetség vagy a valamely nagy áruházlánchoz kapcsolódó együttműködés. Legutóbb például az UniCredit Banknál vezettek be két olyan új terméket, amely a normál betéti kártya funkcionalitásán túl kedvezményeket nyújt bizonyos kereskedőknél, illetve a kártyabirtokos számára lehetővé teszi, hogy hozzáférjen az életbiztosításához kötődő megtakarításához.

A már említett bankfüggetlen kártyaközpontok megjelenése a pontgyűjtő kártyák, hűségkártyák és pre-paid fizetőkártyák használatában is változást hozhat. Rátkai Péter szerint ezen túl már nem csak a nagyvállalatok kiváltsága lesz az ilyen kártya, a kisebb üzletek ugyanúgy igénybe tudják venni, és kínálhatják ügyfeleik részére.

Egyenleg a kártyán

Nem csupán az on-line csalások számának jelentős csökkenését, hanem a kártyahasználat fellendülését is hozhatja az az újdonság, amellyel június elején a hazai kibocsátású bankkártyák 97 százalékán osztozó MasterCard és Visa piacra lépett. Az új, kijelzővel ellátott kártya a csip megjelenése óta lénygében az első jelentős változás a kártyák felépítésében. A minden eddiginél biztonságosabb on-line fizetőeszközt alfanumerikus kijelzővel, 12-gombos billentyűzettel és a kártyákba ágyazott akkumulátorral látták el. A MasterCard Europe megbízásából készült friss kutatás szerint a betétikártya-birtokosok 57 százaléka gyakrabban használná a plasztiklapot, ha lenne rajta számlaegyenleg-kijelző. A felmérés kimutatta azt is, hogy az új típusú kártya használatával jelentős megtakarításra is lehetőség van: a banki telefonos ügyfélszolgálati hívások 70 százaléka ugyanis mobiltelefonról érkezik, és felerészben a számlaegyenleg lekérdezésére irányul. Az egyelőre kizárólag a BNP Paribas leánybankja, a török TEB ügyfeleinél fellelhető MasterCard betéti, hitel- vagy előrefizetéses kártyáiban elhelyezett kijelzőn a kártyabirtokos tájékozódhat bankszámlája egyenlegéről, aktuális hitelkeretéről és hűségpontjairól.

Az internetes alkalmazásokhoz egyszer használatos jelszót kaphat, vagy megtekintheti előző tranzakcióinak listáját. A bankkártya egy beépített csipen tárolja az adatokat, amelyek POS terminálon történő kártyás fizetéskor vagy ATM-használatkor frissülnek. Az új kártyatípus elsőként az eddig internetes vásárlásra csak korlátozottan alkalmas Maestro betéti kártya formájában jelenik meg. A kereskedelmi bevezetésre szintén készen álló új, bármilyen Visa betéti, hitel-, prepaid vagy üzleti kártyával működő Visa CodeSure úgy igyekszik kiküszöbölni a jogosulatlan használatot, hogy a kártyabirtokosnak minden egyes on-line tranzakciónál meg kell adnia a PIN kódját, amely aztán egy egyszeri kódot generál. A többcsatornás hitelesítési technológiát kínáló kártyával az on-line fizetések biztonsága hasonló szintre kerül, mint amit jelenleg a csip és a PIN tud nyújtani, olvasható a társaság közleményében. A megoldás nemcsak internetes vásárlásra szolgál, azt is lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy a kártyájukat használják egyéb on-line bejelentkezési rendszerek helyett, például vállalati virtuális magánhálózatok (VPN) eléréséhez. A tranzakció érvényesítése három egyszerű lépésben történik.

Az on-line vásárlás során vagy egy on-line banki szolgáltatásba való bejelentkezéskor a kártyatulajdonos a kártya billentyűzetén található „Verified by Visa” opció gombjának megnyomásával aktiválja a hitelesítési folyamatot; amikor a készülék ezt kéri, a fogyasztó megadja a PIN kódját a kártyába épített billentyűzeten. A kártyatulajdonos a kártya kijelzőjén megjelenő egyedi, egyszeri belépési kóddal hitelesíti a tranzakciót.