Az MTI-hez megküldött anyag szerint Ronald Schneider, aki a Raiffeisen Capital Management Global Fixed Income csoportjában a kelet-európai kötvényalapok kezeléséért felel, úgy véli: amennyiben a forint ismét stabilizálódik, vagy kissé erősödik, a jegybank esetleg csökkentheti az alapkamatot, ami kedvezően hatna a kötvénypiacok alakulására. A deviza és az államkötvények ugyanakkor hosszú távon vonzóak maradnak, hozamuk 7 százalék körüli vagy afeletti lehet - állítja Ronald Schneider.
Koch Zoltán, a Raiffeisen Capital Management feltörekvő piaci részvényekkel foglalkozó alapkezelője - az elemzés szerint - úgy látja: "az új magyar kormány megmutatta Európának, hogyan nem szabad kommunikálni az országok államháztartási problémáit. A belpolitikai céloktól vezérelve túlzóan rossznak felvázolt államháztartási helyzet és a Görögországgal való párhuzam említése rossz hírét keltette Magyarországnak, kárt okozva ezzel az ország nemzetközi imázsában is."
Nem Görögország
Az alapkezelő hozzátette: igaz ugyan, hogy más európai országokhoz hasonlóan Magyarország is küszködik államháztartási problémákkal, ám nagyon messze van attól, hogy Görögország sorsára jusson. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2010-re és 2011-re meghatározott szigorú államháztartási irányszámairól már megszületett a döntés, amely az államháztartási hiány mértékét 2010 vonatkozásában 3,8 százalékban, míg 2011 tekintetében 2,9 százalékban állapította meg. Az IMF, az EU és a Világbank által 2008 novemberében megállapodott pénzügyi segélycsomag továbbra is rendelkezésre áll, forrásait azonban Magyarország nem használta fel teljes mértékben, mivel az állam önerőből is finanszírozni tudta a kötvénypiac működését.
