A jenhitelek térhódítása a pénzügyi szabályozóhatóságok figyelmét is felkeltette: ez év elején a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös felhívásban figyelmeztetett az első ránézésre vonzó hitelezési forma veszélyeire.
A jenhitelek havi törlesztőrészlete ugyanis rendkívül kedvező, a mindössze 0,5 százalékos japán alapkamat miatt akár 20-30 százalékkal is alacsonyabb, mint a piacon legelterjedtebb svájcifrank-hiteleké. A magyar lakosság túlnyomó részét pedig csak egy dolog érdekli hitelfelvételkor: hogy a várható havi törlesztés minél kevésbé terhelje meg a pénztárcáját.
Legfontosabb ismérv: árfolyamkockázat
Azt azonban sokan elfelejtik, hogy az árfolyamkockázat mértéke a devizahitel legfontosabb ismérvei közé tartozik, ami a japán deviza esetén igen tekintélyes. Az MNB jelentése szerint hétéves idősoron számolva a jen árfolyama 16,4 százalékos szórást mutat, ami messze meghaladja az euró 3,5 és a svájci frank 3,9 százalékos szórását.
Az árfolyam hektikus mozgását elsősorban a carry trade ügyletek okozzák: vagyis az, hogy a nagybefektetők alacsony kamatozású jenben adósodnak el, majd a felvett hitel összegét más devizára átváltják, és jóval magasabb, például forintkamaton lekötik. A futamidő végén a devizát visszaváltják, és visszafizetik a hitelt, ez okozza a jen árfolyamának kilengését.
Azon azért érdemes elgondolkodni, hogy a jenalapú hitelezést több európai országban nem engedélyezik a lakosságnak, s ahol előfordul, ott is marginális a szerepe: Ausztriában például 0,9, Lengyelországban 0,1 százalék. A jelenség magyarázata igen egyszerű, a japán és az európai gazdaságok fundamentumai között nincs szoros kapcsolat, így a gazdaságok ciklikus együttmozgása alacsony, s az árfolyamok nemegyszer ellentétes irányban változnak. A carry trade ügyleteket is figyelembe véve megállapítható, hogy európai kisbefektetők számára előre nem kiszámítható a jen árfolyamának jövőbeli változása, így az ebből származó kockázatok sem előre jelezhetők.
Hazánkban a lakossági jelzáloghiteleket, ezen belül is a lakáshiteleket mindinkább a maximális hitellehetőség kihasználása jellemzi. Az újonnan folyósított hitelek összege mára meghaladja a fedezetül ajánlott ingatlanok hitelfedezeti értékének a 70 százalékát, s 90 százalékuk devizaalapú, ami cseppet sem segíti a problémamentes törlesztést. Minél magasabb a havi törlesztőrész a háztartás rendelkezésére álló jövedelméhez képest, annál érzékenyebben érinti az adóst a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt megemelkedő fizetési teher. (Van erre is megoldás: át lehet váltani a hitelt...)
Drága tartalék
A 2006 második felében kezdődő kormányzati megszorító intézkedéssorozat nemcsak reálértéken, hanem 2007 elején nominálisan is csökkentette a lakosság átlagjövedelmét, ami azóta sem tért vissza a korábbi szintre. A 8 százalék feletti tavalyi infláció hatását is figyelembe véve érthető, hogy a háztartások bármilyen többlet anyagi teherre érzékenyen reagálnak.
Ennek ismeretében a szabályozóhatóságok külön felhívják a bankok figyelmét az ügyfélkockázatok helyes kezelésére. A hitelbírálat során az ügyfél által vállalható havi maximális törlesztőrészlet megállapításánál figyelembe kellene venni az időlegesen akár 20 százalékkal is magasabb havi teher lehetőségét, s ennek megfelelően kellene az eladósodást finanszírozni.
Ha ez elmarad, pótlólagos tartalékképzésre is kötelezheti a felügyelet a jenben hitelező pénzintézeteket, hogy az esetleges bedőlések ne befolyásolhassák az intézmények fizetőképességét. Márpedig a tartaléknál drágább pénz nincs egy pénzügyi szoláltató számára, hiszen azt sem befektetni, sem kihelyezni nem lehet, ennek további növelését minden piaci szereplő igyekszik elkerülni.
Hazai kínálat
Hazánkban jenalapú ingatlanjelzálog-hitellel tavaly nyár végén elsőként az OTP jelentkezett. A Világ Lakáshitel névre keresztelt konstrukció részeként más egyéb devizák mellett a jen is választható finanszírozási forma lett az igénylők számára. A termék különlegessége a változtatható devizanem, vagyis az ügyfél a futamidő bármely időpontjában ingyenesen kérheti a fennmaradó tőkerész átváltását másik devizára. Ennek elősegítésére a bank minden esedékességet megelőzően SMS-ben értesítést küld, hogy melyik devizában mennyi lenne a törlesztőrész, s melyikre érdemes esetleg áttérni. Az ingyenes átváltás ára a vételi és eladási devizaárfolyam közötti különbözet, ami a fennmaradó tőkerész 2-4 százalékát is kiteheti.
Tavaly novemberben a K&H Bank is bevezette jenalapú jelzáloghitel-konstrukcióit. Az árfolyammozgásból adódó törlesztőrész-ingadozások ellensúlyozására új megoldásként a havi törlesztőrész forintértékét 1-3 évre tetszés szerint fixáltathatja az ügyfél. Ekkor a havonta fizetendő forintösszeg a meghatározott periódusban nem változik, az ügyfél előre tudja tervezni költségét. Az árfolyam havi kilengéseivel a fennmaradó tőkerészt havonta módosítja a bank, így szükség esetén a hitel futamideje növekszik meg az árfolyammozgásnak megfelelően.
Az autófinanszírozásban jelen lévő jenalapú termékek a banki jelzáloghitelekkel hasonló kockázatokat rejtenek, mégis van olyan szegmens, ahol biztonságos és előnyös finanszírozási formának tekinthető. Ma már nem szokás az autót készpénzben kifizetni, teljesen természetes, hogy részletre vásároljuk meg. A felsőbb árkategóriájú gépkocsik vevői általában jómódúak, így a változó törlesztőrész őket nem terheli meg jelentősen. S ha tudják, hogy nagy valószínűséggel kedvezőtlen árfolyamváltozás esetén sem fognak összességében többet fizetni, mint ha svájci frank alapot választottak volna, akkor probléma nélkül törlesztik a kinnlevőségüket. (2008. tavaszára egyébként is visszatért a magyarok hitelfelvételi kedve...)
Megjelent a Piac és Profit Magazin áprilisi számában.
