Még három napig lehet kérni a kedvezményt, bár e speciális „termékkel” foglalkozó három biztosító közül egy már bejelentette, átmenetileg szünetelteti a kötéseket. Ha jön a jég, a többi is bármikor felfüggesztheti a növénybiztosítás értékesítését, hogy elkerülje a garantáltan nagy kockázatot. A mintegy 4 milliárd hektárnyi mezőgazdasági területnek a felére sincs biztosítás.
A szakemberek számára érthetetlen a mezőgazdaságból élők egy részének a viselkedése: becslések szerint több százmilliós állami támogatást hagynak a kasszában, pedig csak igényelniük kellene az őket illető részt, a biztosítási díj 65 százalékát. Ez ugyanis a támogatott konstrukció lényege. Azoknak, akik befizetik a növénybiztosítási díj teljes összegét, s megfelelnek a minisztérium által előírt egyéb feltételeknek – egyebek mellett, hogy regisztrált termelők -, s jelzik a biztosítónál, hogy részt akarnak venni a programban, visszajár a díj 65 százaléka. Persze csak akkor, ha miután megfeleltek a feltételeknek, s bekerülhettek a rendszerbe, igénylik a támogatási részt.
Ám tapasztalatok szerint sok gazda éppen ezt a végső, fontos lépést nem teszi meg. Befizetik a teljes díjat, felvetetik magukat a programba, s végül bennhagyják a pénzüket a közös kasszába. Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési vezetője szerint ezt a reakciót a biztosítási szakma sem érti. Igaz, a speciális terméket nem is kínálja a teljes szakma, összesen három cégnél lehet a növényeket jégverés és egyéb elemi csapások pusztításai ellen biztosítani. Pontosabban, pillanatnyilag már csak két biztosító ajánlja ezt a szolgáltatást, az egyik ugyanis bejelentette, átmenetileg – értesítésig – nem köt új szerződést erre a termékre. A másik két társaságnál még fogadják a gazdákat, igaz, bármikor bejelenthet szüneteltetést mindkettő, akár egyszerre is. A szakértő szerint ugyanis – kis túlzással –, amint beborul az ég, a gazdák kopogtatnak a biztosítóknál, ám az egyértelműen elkerülhetetlen kockázatot minden társaságnak jogában áll elkerülni, ezért ha beáll a tavaszi jégverések ideje, átmenetileg lehúzzák a rolót a növénybiztosításért jelentkező ügyfelek előtt. A felfüggesztés azonban a már meglévő szerződéseket nem érinti.
Németh elmondta, hogy a magyarországi mintegy 4 milliárd hektárnyi mezőgazdasági területnek még a felét sem biztosítják a gazdák, s az időjárási viszonyoknak kiszolgáltatva kockára teszik az egész éves megélhetésüket. Éppen a biztosítási kedv élénkítésére született a támogatott konstrukció, amelyet tavaly alig 1-2 ezer gazdálkodó vett igénybe, miközben milliárdokat – idén 3 milliárdot – szánt a kormány erre a célra. A CLB szakértője szerint érthetetlen a közöny, a hektáronként alig több mint 2 ezer forintért köthető biztosítási díjon spórolnak a termelők, miközben a téli és a tavaszi fagy, az egyre gyakoribb kora nyári jégverés, a tomboló szél és az aszály évente több milliárd forintnyi kárt okoz a földeken. A tavaszi jégverés és vihar általában Hajdú, Szabolcs, Szolnok és Zala megyében pusztít a leggyakrabban és a legnagyobb anyagi kár is ezekben a megyékben okozza.
