Még mindig elmondható, hogy az ügyvezetők vagy a pénzügyekért felelős vezetők legfőbb feladata, hogy olyan számlacsomagot találjanak, amely a vállalat igényeit teljes mértékben kielégíti, hiszen a sokféle, előre nehezen felmérhető díjtétel alakulása miatt könnyen elszállhatnak a költségek.
Legyünk körültekintőek a vállalkozásunk, illetve cégünk számlacsomagjának kiválasztásakor. Sokszor meglepetések is érhetnek minket, ha nem mérjük fel kellőképpen az igényeinket. Hiába lehet alacsony a számlavezetési díj, összességében jelentősen növekedhetnek is a költségeink, ha például a számunkra szükséges tranzakciók sokkal drágábbak az adott számlacsomagnál. Ez különösen igaz most, amikor egyre születnek az új díjak és emelkednek a régiek.
A BankRáció adatai szerint a következő időszakban a legjelentősebb változásokat az Erste Bank és az MKB Bank hajtja végre üzleti számlacsomagjainak feltételeiben.Az Erste Banknál a díjak két lépcsőben változnak, eltérő indokokkal. Előbb az infláció mértékével kell többet fizetniük egyes szolgáltatásokért a vállalkozásoknak, majd a nyár közepén egy másik nagyobb emelésre kell felkészülniük, amit a tranzakciós illeték miatt kell megfizetniük. A nyár eleji, az inflációt követő 1,7 százalékos emelés még nem jelent igazi többletterhet, jobban fájhat viszont, hogy egyes típusok esetén júliustól akár ezer forinttal is nő a számlacsomag havi díja, de több száz forinttal kell többet fizetni a bankkártyáért is és az utalásért is. Számításaink szerint havonta 1.500 – 2.000 forinttal kerül majd emiatt többe a számlacsomagok fenntartása a cégeknek. Az MKB banknál is nagy változások jönnek. Június 2-től átalakul az 1×1 DINAMIKA szolgáltatáscsomag. A csomagdíj például 765 forintról 1800 forintra változik, amivel párhuzamosan csökken a kedvezményes díjtételű szolgáltatások köre is, ezek mellett még a kedvezményes látra szóló kamat is eltűnik az ajánlatok közül.
Az intézkedések mind-mind mind a tranzakciós illeték bevezetése miatt születnek meg a bankoknál. A kormány pedig úgy látszik, hogy csak a lakosságot akarja megmenteni a többlettehertől. Tovább roskadoznak tehát a kisvállalkozások a banki költségek alatt. A nagyobb forgó pénzeszközzel rendelkező vállalkozásoknak még emellett az is rossz hír lehet, hogy egyre kevesebbet fizetnek a bankok a számlán szabadon álló, illetve a lekötött pénzek után. Több banknál is csökkentek a látra szóló és lekötött betéti kamatok, aminek a legfőbb oka a jegybanki kamatcsökkentés volt. A kamatcsökkentést pedig az alacsony inflációra való tekintettel tarthatta a jegybank, ami elsősorban a lakossági energiaárak csökkenésének volt köszönhető. A cégek számlái ugyanakkor nem csökkentek, sőt összességében minden költség emelkedett. Ráadásul a gyenge forint sem kedvez azoknak a hazai piacra dolgozó kisebb cégeknek, akik importra szorulnak.
Összességében tehát a kisvállalkozások terhei nagyot nőttek az év első 5 hónapjában és további díjemelésekre számíthatnak a bankoktól. Egyedül a hiteloldal mondható biztatónak, ahol egyre jobb feltételekkel lehet nagyobb forráshoz is jutni, főleg a jegybanki Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően.
