Fenntarthatósági jelentések az ESG szempontjából

Az idei KPMG Survey of Sustainability Reporting további kihívásokra is rávilágított az ESG-jelentések kapcsán. A vállalatok ugyan egyre inkább felismerik az összefüggést a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség között, a kiértékelt jelentések mégis kevesebb, mint fele érintett olyan társadalmi kérdéseket, mint a diverzitás, a befogadás, az egyenjogúság, a munkaügyi problémák vagy a munkavállalói jóllét. Szintén a vállalatok nem egész 50 százaléka tette közzé vállalatirányítással kapcsolatos kockázatait és eredményeit például a vesztegetések, a korrupció, a versenyellenes magatartás vagy a politikai befolyásolás kapcsán. A nemzeti nagyvállalatok csak mintegy harmadánál foglalkozik kijelölt vezető a fenntarthatósággal és kevesebb, mint negyedénél jelennek meg fenntarthatósági teljesítménymutatók a vezetői javadalmazáshoz köthetően.

A KPMG szerint emellett az is probléma, hogy az ESG-jelentések továbbra is túlnyomórészt leíró jellegűek, ahelyett, hogy a cégek számszerűsített, nem pénzügyi teljesítményük adatait tennék közzé, kiegészülve ezek pénzügyi hatásaival. Ez kétségtelenül egy fejlesztendő terület világszerte. Pozitívum ugyanakkor, hogy a jelentést készítő vállalatok háromnegyede súlyoz fontosság alapján, és a valóban lényeges témákról jelent.

Regionális helyzet

A térségek közül az Ázsiai és Csendes-óceáni vezeti a ranglistát a fenntarthatósági jelentésekben, az itteni vállalatok 89 százaléka foglalkozik e témával. A második helyen Európa áll 82 százalékkal, a harmadikon Amerika 74 százalékkal, Közel-Keleten és Afrikában pedig 56 százalék ez az arány. A V4 országok közül Lengyelország vezet 82 százalékkal, ezt Szlovákia követi 81 százalékkal, Magyarország 79 százalékkal a 3. helyen áll. Ezen eredmények hasonlóak az európai átlaghoz - ami 82 százalék.