Az Állampolgári Tanács témája:

Milyen hatással van az éghajlatváltozás ránk, hétköznapi emberekre? Hogyan küzdjünk meg a klímaváltozással együtt járó kihívásokkal? Mit tehetünk a saját életünkben és a közösségünkben az éghajlatváltozás megállításáért, káros hatásainak enyhítéséért?

Az Állampolgári Tanács által megvitatott kérdések:

Az Állampolgári Tanács a vita során részletesen feltérképezte az éghajlatváltozás mindannyiunk egyéni életére vonatkozó, magyarországi, illetve globális hatásait és következményeit. A Tanács véleménye szerint az éghajlatváltozás a következő alapvető okokra vezethető vissza:

• A természeti erőforrások felelőtlen és meggondolatlan felhasználása.
• A fogyasztás-, pénz-, és gazdaságközpontú szemlélet túlsúlya, gazdasági érdekek dominanciája a döntési folyamatokban.
• Az értékek válsága: az egyéni felelősségvállalás hiánya, rövid távú gondolkodás, a közösségek felbomlása.
• Információhiány: a lakosság nem megfelelő tájékoztatása, környezeti nevelés hiánya.

Az Állampolgári Tanács a fentiek áttekintése után a következő igényeket fogalmazza meg az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében:

1. Az információnyújtás és az oktatás terén

• A környezetvédelmi szempontok jelenjenek meg a felsőoktatásban (pedagógusképzés, kommunikációs képzés)
• A gyakorló pedagógusok számára legyenek rendszeres, kötelező környezetvédelmi továbbképzések
• Civil szervezetek rendszeresen jelenjenek meg az iskolai oktatásban (civil óra)
• Digitális környezetvédelmi csatorna jöhessen létre
• Legyen kötelező az Erdei iskolák támogatása
• Már az óvodától legyen az oktatás része a gyakorlati környezetvédelem (pl. takarékosság)
• Az ORTT és a Magyar Reklámszövetség felügyeleti munkája során tartassa be (legalább) az érvényes szabályokat
• A reklámetikai kódexbe kerüljenek be a környezetvédelmi szempontok
• A kereskedelmi csatornák is tegyék műsorpolitikájuk részévé (hivatalosan is) a környezetvédelmet
• A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos információk részletesebb ismertetése (pl. mit, hová, hogyan), és a tévhitek eloszlatása (közszolgálati médiában, önkormányzatok közreműködésével)

2. A törvényhozás, jogalkotás terén

• Megújuló energiaforrások jogi szabályozása
• Minősítő rendszer a megújuló energia előállításának teljes folyamatára
• Nap-, szél-, földhő, biogáz beruházások támogatása
• Lokális szintű energiatermelési és hulladékhasznosítási programok kialakítása és támogatása
• Gyorsabb ütemterv a megújuló energia részarányának növelésére a teljes energiatermelésben
• Megújuló energiaszektor adóztatásának átgondolása
• Szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás elterjesztésének további ösztönzése, és a szelektálható hulladékok körének bővítése
• Környezetvédelmi díjak alapítása a sikeres projektekre, és ezek publikálása, disszeminálása.#page#

Co2 kibocsátás csökkentése

• Gépjárműadó átalakítása a környezetszennyezési súlyozás szempontjainak figyelembevételével
• Szigorúbb építészeti szabványok, ugyanakkor az energiahatékony építészeti eljárások szabályozásának egyszerűsítése.

Információ

• Nyilvános információs adatbázis a környezetszennyezési adatokról.

Reklám

• Autóreklámokban a környezetszennyezési adatok kötelező feltüntetése.

Vízgazdálkodás

• Hosszú távú ivóvíz-gazdálkodás kidolgozása
• Föld alatti vízkészlet-felhasználás hatékony technológiáinak ösztönzése.

Államigazgatás

• Működésének környezettudatos átalakítása, pl. szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosított papír, megújuló energiák használata.

CO2-elnyelés

• Erdősítési-ligetesítési programok támogatása
• Új technológiák támogatása, pl. alga, föld alatti elhelyezés.

Bírságok, alapok, adók

• A támogatások finanszírozása környezetterhelési bírságokból is
• Környezetterhelési alap létrehozása, célzott felhasználása, pl. nagyvállalatok különadója célzott felhasználással
• A termékek fogyasztói árába környezetterhelési adó beépítése, differenciálása
• Nemzetközi összefogás közös érdeket képviselő célokra, pl. esőerdők védelme
• A nem megújuló energiákra alapuló nagyberuházások (hosszú távú) állami támogatásának megvonása
• Nemzetközi ország-örökbefogadási program létrehozása önfenntartó, környezetbarát komplex projektek megvalósítására,
• pl. erdőtelepítés-munkahelyteremtés Afrikában.

3. Közlekedés

Közösségi közlekedés

• A tömegközlekedés és a P+R rendszer fejlesztése
• Dugódíj egyes városi szakaszokon: a befolyó pénz maradjon helyben
• Buszsávok kialakítása nemcsak a belvárosban, hanem az agglomeráció felé is
•  "Klímabarát/közösségbarát munkahely" cím megalapítása olyan cégeknek, amelyek sokat tesznek pl. a kerékpáros közlekedésért, az optimalizált munkába járásért.
• Villamos- és trolibusz közlekedés fejlesztése: a villamosvonalakat (ahol lehet) nyílt pályássá kell alakítani, és ráengedni a többi tömegközlekedési eszközt is.
•  "Egyvonalas bérlet" kipróbálása a városi közlekedésben
•  "Zöld bérlet" kipróbálása: csak villamos üzemű, illetve környezetbarát üzemanyagú járműveken használható
• A közbeszerzések során előnyt élvezzenek a kerékpárszállításra alkalmas, illetve környezetbarát (pl. biogáz üzemű) járművek
• Tömegközlekedési áttekintő térkép a megállókban
• Az egyes agglomeráció-részek közötti közlekedési vonalak kialakítása (ne jöjjön be mindenki a központba)
• Átlátható, erős önkormányzati és civil kontrollal bíró parkolási cégek létrehozása, a befolyó pénzt a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítsák
• 2-es Metró és a gödöllői HÉV összekapcsolása (a VEKE javaslata alapján)
• A városi- és az agglomerációs közlekedés teljes összehangolása  #page#

Vasútfejlesztés

• A jelenlegi vasútvonalak fejlesztése
• A vasúti kamionszállítás feltételeinek javítása, könnyítése
• A fő vasútvonalak fejlesztése: korszerű, gyors, nagy sebességű személyszállítás, környezetbarát vontatási módok.

Kerékpárutak

• A hálózat kiépítése
• A régi kerékpárutak rendszeres karbantartása, biztonsági felülvizsgálata
• Biciklitárolók létesítése a városban
• Forgalomcsillapítás kerékpárutakkal: lakóövezetek kijelölése, város széli parkolóházak építése, innen kerékpárutak a belvárosba
• Települések közötti kerékpárutak rendszerének fejlesztése. 

4. Közösségfejlesztés

• Pozitív hangadók, "hatásközpontok" feltérképezése, képzés
• Civil szervezetek képzése: kommunikáció, lakossági kapcsolatok erősítése
• Részvételi demokrácián alapuló módszerek helyi szintű megvalósítása
• Közösségépítő rendezvények, ismerkedési lehetőségek (pl. utcafesztivál)
• Fórumok szakszerű levezetésének oktatása
• Fórumok szervezése önkormányzati-civil együttműködésben (önkormányzatok: témafelvetés, civilek: lebonyolítás)
• Civil munka és szórakozás összekötése (pl: faültetés)
• Családok terheinek enyhítése, családbarát munkahelyek, adókedvezmény
• Civilek tényfeltáró munkája, ehhez erős médiapartnerség.

5. Technológia

• Az egyszer használatos csomagoló anyagokra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj drasztikusan (többszörösére) emelendő
• Legyen Magyarországnak Hulladék Stratégiája, amelyben kiemelt prioritásként szerepeljenek a következők:

1. Segítsék elő a hulladékmennyiség csökkentését (oktatással, termékdíjakkal, technológiaváltással)

2. Támogassuk a lebomló, vagy újrahasznosítható anyagok fejlesztését az Innovációs Alapból

3. Segítsük a helyi, azonnali hulladék újrahasznosítást, és adjunk a lakosságnak megfelelő (széles időskálán, nagy tömegben nyomtatott kiadványokkal) tájékoztatást a hulladékfajtákról, azok értékéről, gyűjtéséről.

• Legyenek regionális, helyi "zöld" inkubátorházak helyi önkormányzati és kamarai feladat- és jogkörben.
• Állíttassék fel egy "kiemelt zöld" technológiákat minősítő, a Magyar Szabadalmi Hivatal mellet működő kb. tíz fős akkreditációs tanács (ötven százalék MTA, és ötven százalék civil szakértő részvételével), akik kötelező állami hasznosításra kijelölhetnek arra érdemes innovációkat.
• Legyenek átdolgozva az építési szabványok és szabályok. Preferáljuk a vidéki ökologikus építést és szigorítsuk meg a városi épületek energetikai követelményértékeit. Biztosítsunk ehhez megfelelő lakossági támogatást.
• Népszerűsítsük (támogatással készített tömegtájékoztató eszközökkel) a honos növényzet egyensúlyi növelését, a városok zöld, párolgó élő felületének növelését, a minőségi, hosszú élettartamú termékeket, szolgáltatásokat, a javítást, a felújítást, a használtcikk kereskedelmet és a kölcsönzőket.

6. A civil szervezetek támogatása

• Jöjjön létre párbeszéd az államigazgatás és a civilek között azon klímavédelemmel kapcsolatos állami feladatok meghatározására, amelyet a civil szervezetek hatékonyabban végeznek, illetve végezhetnek.

A fenti javaslatokat az Állampolgári Tanács tagjai együttesen fogalmazták meg, és tartalmával mindannyian egyetértenek.