Sőt, a 2020-as évek elején a klímafókuszú alapok kifejezetten jól, a piaci átlag felett teljesítettek, ami meg is látszott a lakossági befektetők érdeklődésében. „Bár nem szabadna, hogy a múltbeli teljesítmény befolyásolja a befektetői döntéseket, valójában a lakossági ügyfeleknél mégiscsak ez a legfőbb mozgatórugó. Az intézményi befektetőknél látunk egy tudatosabb hozzáállást, vannak olyan ügyfelek, akik kifejezetten igénylik a fenntarthatósági szempontok figyelembevételét a befektetési folyamatban” – magyarázta Oszlay Péter.
Ezt Lokietek Eszter is megerősítette, aki szerint a lakossági befektetők jellemzően nem azért keresik az ESG-alapokat, mert kifejezetten fenntartható eszközökbe szeretnék helyezni a pénzüket, hanem elsősorban a múltbeli hozamok alapján hozzák meg a döntésüket.
Lehet Magyarországon is 9-es ESG-alap?
2022 és 2025 között ugyanakkor masszívan alulteljesítettek a fenntarthatósági alapok, ami a befektetői érdeklődésnek sem tett jót. „Ugyanakkor az ESG-szempontok integrálása ma már nem feltétlenül egy tematikus alap sajátja” – emelte ki Oszlay Péter.
A szakértő arra is kitért, hogy szerinte a csúcsnak számító 9-es alapok bevezetése Magyarországon egyfelől keresletfüggő, másfelől a meglévő alapkezelői kapacitások is befolyásolják a sötétzöldnek hívott alapok átvételét.
„Nem véletlen, hogy az Ersténél is az anyavállalatnál létezik a 9-es alap, hiszen egy ilyen termék speciális szakértelmet és külön csapatot igényel. Ezért sem meglepő, hogy nem a regionális alapkezelőknél, hanem a hubban hozták létre, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő erőforrások a 9-es alapok kezeléséhez” – zárta gondolatait az Erste Alapkezelő befektetési igazgatója.