– árnyalta a képet Oszlay Péter.
A kifejezetten tiltólistás kibocsátókra Lokietek Eszter hozott egy példát. „Az OTP Alapkezelőnél például az erős nyolcas alapunknál nem fektethetünk olyan cégekbe, amelyeknek a bevételük több mint 10 százaléka az olajszektorból származik”. Oszlay Péter szerint ugyanakkor egyértelműen „szűkül ez a feketelista, és az egyes kategóriák a jövőben is változni fognak.”
Az egyik legsűrűbben felmerülő kérdés, hogy a befektetők számára hozamáldozattal jár-e, hogy ha fenntartható befektetési alapokba helyezik a pénzüket, amik az ESG-kritériumoknak való megfelelés és a hatályban lévő kizárási politikájukból fakadóan nem tarthatnak akármilyen eszközt a portfólióikban. Bár a válasz elsőre egyértelmű igennek tűnik, a valóság azért ennél árnyaltabb.
„A Gránit Alapkezelőnél készítettünk egy felmérést ezer lakossági befektető megkérdezésével. Csak nagyjából 10 százalékuk ismerte az ESG-t, és többségük azt mondta, hogy csak akkor fektetne be egy fenntartható befektetési alapba, hogyha nem kell ezért hozamáldozatot hoznia” – mondta Duha Bence. Majd rögtön hozzátette: egyre több olyan tanulmányt lehet olvasni, amelyek arról szólnak, hogy az ESG-alapok valójában nem is járnak alacsonyabb hozammal egy klasszikus befektetési alaphoz képest.
„Ha összehasonlítjuk az MSCI World index hagyományos és ESG-indikátorok által szűrt verziójának teljesítményét az elmúlt tíz évben, valójában nem láthatunk érdemi különbséget”.