Ráadásul egyazon vállalatcsoporton belül is eltérő megítélés alá eshet egy-egy szektor. „Ausztria hagyományosan nagyon atomenergia-ellenes, s bár az európai szabályozás megengedőbb lett a nukleáris energiával szemben, az osztrákoknál ez nem változott. Ugyanakkor az Erste magyar vagy cseh alapkezelői számára nem érvényesül az automatikus kizárás, bizonyos egyéb feltételek teljesülése esetén felvállalhatóak a nukleáris energetikai kitettséggel rendelkező kibocsátók is” – tette hozzá Oszlay Péter.
A következő években például az infrastruktúraszektorban várhatunk a nukleáris energiához hasonló szabályozói enyhülést. A nagy kivitelezők tevékenysége ugyan jelentős szén-dioxid-kibocsátással bír, „azonban az Európai Unió 2050-re el szeretné érni a teljes klímasemlegességet, ami nem megy az infrastruktúrafejlesztésekben, például a közlekedésben bekövetkező zöld átállás nélkül” – fogalmazott Duha Bence.
Lokietek Eszter a védelmi ipart is kiemelte, ami elsősorban a gazdasági racionalitás és az egyre vonzóbb európai hozamok miatt került a fenntartható befektetési alapok célkeresztjébe. „Az elmúlt évek geopolitikai feszültségei miatt megnőtt a védelmi ipar jelentősége Európában, a befektetési alapkezelők ezért lazítottak a szabályaikon, hogy ne járjon jelentős hozamáldozattal a befektetők számára az iparág teljes kizárása”.
„A védelmi iparban valóban látszik egy lazulás, persze még mindig megkötésekkel. Mondjuk a kazettás lőszereket és a gyalogsági aknákat gyártó cégek nincsenek rendben, de a hagyományos védelmi infrastruktúrakibocsátók bekerülhetnek az ESG-alapokba”