„Érdemes lesz arra figyelni, hogy az adatközpont-építések könnyítésére vonatkozó részeket módosítja-e a törvényhozás, vagy a jelenlegi formájában fogadja el a Szenátus a tervezetet, ami szintén egy fontos indikáció lenne a piacok számára, hogy valójában ugyanúgy haladhatnak tovább a dolgok”
– hívta fel a figyelmet Lokietek Eszter.
Gazdaság vs. politika
Abban mindhárom szakértő egyetértett, hogy a fenntartható befektetések szempontjából is meghatározó jelentőségű, mire helyezi a hangsúlyt a politika. Azonban a gazdaságban végül nem mindig az előzetes, a politikai kommunikáció alapján elvárt eredmények valósulnak meg.
„2024-ben pocsék évük volt a klímaváltozással, energiaátmenettel foglalkozó cégeknek, pedig akkor még Donald Trump elnöksége előtt jártunk. Majd érkezett Trump, a befektetők pedig attól tartottak, hogy a helyzet csak még rosszabb lesz. Bár 2025-ben valóban történt egy masszív kiáramlás az ESG-alapokból, az idei harmadik negyedévben már ismét pozitívba fordult a piac”
– érzékeltette a kettősséget Oszlay Péter.
Duha Bence a politika és a gazdaság viszonylatában megemlítette, hogy a cégek egyre inkább a mindennapi működésükben, a saját pénzügyi eredményeikben érzik a klímaváltozás negatív hatásait. „Vagyis az ESG-szempontoknak való megfelelés (ami nem csak a környezeti, hanem a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a kibocsátók értékelésénél) egyre kevésbé egy külső, szabályozói kötelezettségnek való megfelelés lesz, és egyre inkább gazdasági racionalitássá válik a számukra.”