A panelbeszélgetés vitaindítójában a fizikus arról beszélt, hogy bár egyre több teret nyernek az alternatív energiák, a hagyományos kitermelés sem lankad. A kőszenet az USA és Kína adja a világnak. A kőolaj jövője az Egyesült Államokon és Oroszországon múlik. Tudósok számtalanszor próbálták előre megjósolni, hogy melyik energiaféle mikorra fogy el, de még soha nem sikerült semmit sem eltalálni. A legújabb befektetési lufi a palaolaj és a palagáz. Kitermelésük háromszor drágább,mint a hagyományosoké, és rendkívül környezetromboló. Amíg Szaúd-Arábiában 50-60 évig termel egy olajkút, addig egy palás maximum 5-ig. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a befektetők szépen, lassan kezdik kivenni a pénzüket az üzletből.
Magyarországon az alternatív energiák közül még mindig a biomassza vezet, holott ez egyáltalán nem új technológia. Már 300 évvel ezelőtt is ismert volt az eljárás. Nálunk leginkább a nap- illetve a geotermikus energiára lehet építeni. A szél- és a vízenergiának kevés a létjogosultsága, lévén, hogy földrajzi adottságainknál fogva keveset fúj, a vizeink pedig úgynevezett mélyfolyásúak, és egyik sem éri meg nagyon.
Ahhoz, hogy Magyarországon fejleszthető legyen az ágazat, magát az energiahálózatot kell teljesen átalakítani. Jelenleg ugyanis mi csak fogyasztók vagyunk, egy kiszolgáló rendszerből kapunk energiát, és ez fordítva nem megy. Az idő rövidsége miatt annak elmagyarázása, hogy hogyan lehet az okos hálózatot kialakítani, az olyan mint mozgó vonatból szerelmet vallani – fejezte be vitaindítóját Dr. Hetesi Zsolt.
Azt látni kell, folytatta immár a kerekasztal-beszélgetést a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke, hogy a megörökölt energiarendszer már nem tudja ellátni az igényeket, és lépni kell, méghozzá gyorsan. Dr. Tóth Boldizsár elmondta, hogy Németország rohamosan fejleszti teljes rendszerét. Napelemei ma 38 ezer megawattot termelnek, ami azt jelenti, hogy 19 paksi erőműnyit! Szélerőművei rövidesen 70 ezer megawattot adnak a hálózatnak. A legkisebb településen is biogáz-telepek dolgoznak. A német szaktárca mellett több száz tudóssal működik egy intézet, amelyiknek csak az a dolga, hogy az ezzel kapcsolatos stratégiát kidolgozza, újításokat összehangolja. Dr. Tóth Boldizsár megjegyezte, hogy az Európai Unióban csak Magyarországnak nincs a megújuló energiákra vonatkozó koncepciója. Pedig adottságaink jók! Hódmezővásárhelyen például sikerült geotermikus energiával megoldani a város fűtését úgy, hogy volt olyan év, amikor egy csepp gázt sem fogyasztottak.
A konferencia előadásairól készült részletes összefoglalónkat itt találja.
Dubay László, a MGYOSZ Környezetvédelmi és Infrastrukturális Igazgatóság igazgatója szerint alapvető gond, hogy a megújuló energiák időjárásfüggőek. Emiatt bármi is történik, muszáj a hagyományos energiatermelést fenntartani. Ráadásul a klímaváltozás miatt zsugorodik a hó- és jégtakaró Oroszország északi felén, egyre-másra kerülnek elő felszíni kitermelőhelyek. Egyelőre gondot okoz az energia tárolására.
Dr. Hetesi Zsolt fizikus hozzátette, már erre is vannak jó megoldások. Dánia környéke tele van tengeri szélerőművekkel. A megtermelt energiát átviszik Norvégiába, azzal a sok-sok tározóba felnyomják a vizet, és amikor Dániának szüksége van rá, leengedik, és a lezúduló víz újratermeli az áramot.
Németországban 15 éven belül teljesen megoldottá válik az energiatárolás – mondta Tóth Boldizsár. Már most építenek két hatalmas egyenáram-tárolót. Az egész országos rendszert egy hatalmas „okosközpont” vezérli majd. A zárt rendszerbe mindenki feltöltheti saját energiáját, és annyit vesz ki, amennyire szüksége van – természetesen a pontos elszámolás mellett.
Dzubay László hozzátette, egy egységes európai energetikai rendszerre van szükség, és ezen már dolgoznak is. Minden alternatív megoldást meg kell vizsgálni. Példaként említette, hogy Európában nem egy városban már hidrogénnel működő buszokkal oldották meg a tömegközlekedést. Japánban új akkumlátorokat fejlesztenek ki, ami lehet, hogy teljesen új iparággá növi ki magát. Tóth Boldizsár szerint égető szükség lenne Magyarországon is egy, a szakmai szervezetekkel együttműködve kialakított, megújuló energiákra vonatkozó törvényre.
A Föld klímaváltozásának elkeserítő helyzetét elemezve Dr. Hetesi Zsolt végül megkérdezte a résztvevőket: mit gondolnak, 1970 és 2000 között a Spitzbergáknál hány fokos volt a Jeges-tenger? A helyes válasz: 0 és plusz 1 fok között. És ma? – folytatta a szakember? Most 15,8 fokos! És van-e fogalmunk arról, hogy mi lesz akkor, ha a felmelegedés folytatódik, és az ott rejlő metánhidrát kiszabadul? …Nos, akkor már nem lesz ilyen konferencia… - tette hozzá a fizikus.
