Trump még kampányolása során azt nyilatkozta, hogy a klímaváltozást és a klímatudományt a kínaiak összeesküvésének tartja, amit azért találtak ki, hogy eladhassák a világpiacon a napenergiás eszközeiket. Elég színvonaltalan, ostoba megjegyzés. És demagóg is. Novemberben azonban elhintette azt a megjegyzést a The New York Timesnak, hogy szerinte „van valamiféle kapcsolat” az emberi tevékenység és a klímaváltozás között. Biztató jelnek tűnt az is, hogy hajlandó volt külön-külön leülni egyeztetni Leonardo DiCaprióval és Al Gore-ral. Lánya, Ivanka a hírek szerint újabban érdeklődik a klímaváltozás témaköre iránt.
Ezek alapján bizakodók voltak a zöldek, hogy Trump talán irányt vált zöldpolitikájában. De december elején részben szertefoszlottak ezek az illúziók. Akkor jelentette be ugyanis, hogy a környezetvédelmi törvények betartását felügyelő EPA élére Scott Pruitt oklahomai főügyészt választja vezetőnek, aki szoros kapcsolatokat ápol az olajiparral, és korábban már létrehozott Oklahomában egy osztályt, mely azon dolgozott, hogy aláássa az Obama-adminisztráció EPA által kiadott környezetvédelmi jogszabályait. Világosan kimutathatóan szakmai múltjában következetesen az ellen dolgozott, hogy csökkenthető legyen az üvegházgáz-kibocsátás. Pruitt például több hasonszőrű főügyésszel támadta meg a Waters of the United States nevű jogszabályt, mely bővíti a szövetségi kormány fennhatósága alá tartozó vizek körét (s ezzel csökkenti a lehetőségeket a mélytengeri olajkitermelésre). Trump a kampánya során azt mondta, hogy ideje feloszlatni az EPA-t, és lazítani a környezetvédelmi szabályozásokon. Ezt azonban nem érheti el csak egy tollvonással.
Kétszínű játszma
A Sierra Club vezetője, Michael Brune azt mondta, Trump valószínűleg kétszínű politikát fog játszani: bár bólogat majd a környezetvédőknek, a munka dandárját Pruittre hagyja, aki szépen leépíti az Obama-kabinet által elért eredményeket. Brune nem tanúsít sok jelentőséget az Al Gore-ral és DiCaprióval történt találkának vagy a The New York Timesnak mondott kijelentésnek.
Mivel az ÜHG-emissziócsökkentést a lakosság egészségének megőrzése érdekében is szabályozza a kormány – nem csak bolygónk épsége védelmében –, Pruitt kinevezése olyan, mint „egy gyújtogatót tettek volna meg tűzfelelőssé" – mondta Brune. May Boeve, a 350.org igazgatója is ezen a véleményen van.Tom Steyer milliárdos, a NextGen Climate vezetője arra buzdította a Szenátust, hogy vétózzák meg Pruitt kinevezését.
Clinton zöld rendelete
Trump úgy áshatja alá Obamáék eredményeit, hogy visszavonja Bill Clinton 1994-es elnöki határozatát (executive order) az ökológiai igazságosságról, mely megköveteli a szövetségi kormány hatóságaitól, hogy „azonosítsák és kezeljék a kormányrendeleteiket, melyek egészségügyi és környezeti hatása túlságosan negatív". Magyarán ez olyan beépített fék, ami megtiltja a kormányzatnak, hogy környezetszennyező politikát folytasson. Ha Trump ezt a határozatot eltörli, azzal tiltakozásokat váltana ki, aktivisták az utcára vonulnának tüntetni.
Meg kell hagyni, az elnöki határozat végrehajtása eddig „gyenge és következetlen" volt – írta a The Conversationben David Konisky, a University of Indiana professzorhelyettese. De mégis érvényben volt. Trump azt is megteheti, hogy olyan vezetőt rak az EPA élére, aki nagyon szűken értelmezi ezt a határozatot, és igazából hanyagolja ez EPA eme feladatkörét. Tulajdonképpen ezt történt George W. Bush elnöksége alatt (amikor az EPA-t Christie Todd Whitman, majd Stephen Johnson vezette).
Trump emberei ignorálhatják az EPA következő évekre szóló programtervét is (EJ 2020 Action Agenda), mert jogilag nem kötelesek ahhoz igazodni. Sőt alkothatnak egy új cselekvési tervet is, mely jóval elnézőbb a környezetszennyező cégekkel szemben, és közömbös a sérülékenyebb, védelemre szoruló közösségek irányában – miközben a cégek környezetszennyezését elsősorban ezek fogják elszenvedni, hiszen a légszennyező üzemegységek leginkább a szegénynegyedek közvetlen közelében helyezkednek el, nem a gazdagok lakta negyedek tőszomszédságában.
Támogatáselvonás
A legvalószínűbb szcenárió az, hogy az EPA költségvetését jócskán megvágják, így a hatóságnak egyszerűen nem lesz módja a szegényeket sújtó talajvíz- vagy légszennyezés megállításán dolgozni. Így jut érvényre az „üzletbarát" politika, adókedvezmények, laza ellenőrzése a környezetszennyezésnek. A Flintben történt ivóvízszennyezésben is szerepet játszott az, hogy az EPA helyi kirendeltségének behatárolt rálátása volt a közműszektor cégeire.
Bekeményít a régi gárda
Némi védelmet jelenthet, ha az EPA rangidős, régóta ott dolgozó munkatársai – kiknek létszáma több százra rúg! – ellenállnak az újonnan kinevezett felettesek kezdeményezéseinek, lelassítva ezzel a környezetvédelmi érdekek érvényesítésének fellazítását. (Ez történt a költségcsökkentésre hajló Ann Gorsuch EPA-főnökkel Reagan mandátuma idején.)
Nem olyan könnyű
A Reuters hírelemzése szerint Pruittnak nem lesz olyan könnyű dolga. Valószínűleg könnyen hatálytalaníthatja az Obama elnökségének utolsó hónapjaiban sebtében kidolgozott EPA-rendeleteket, melyekkel az olaj- és földgázipar metánemisszióját fékezi meg az USA.
Ez azért lehetséges, mert a Congressional Review Act nevű rendelet felhatalmazást ad a kongresszusnak, hogy az elnökségek végén gyorsan életbe léptetett jogszabályokat felülvizsgálja, és egyszerű többségi szavazati aránnyal érvénytelenítse.
De azokat a szabályozásokat, melyek régóta érvényben vannak – idetartozik a Clean Power Plan, mely a gépjárművek emisszióját mérsékli és a tagállamok kibocsátását általában – nem olyan könnyű kidobnia az ablakon az aktuális kormánynak és törvényhozásnak (ami most republikánus többségű szenátus és képviselőház). Ebben a politikai spektrum mindkét oldalán aktív jogi szakértők is egyetértenek.
A régebbi törvények „kukázását" illetően a 48 éves Pruittnak csak néhány opciója lesz, és egyik sem könnyű megoldás, mert hosszas jogi huzavonát vonhat maga után, melyekben örömmel hadakoznak majd Pruittal a demokrata többségű tagállamok főügyészei és a mély zsebű környezetvédő aktivista szervezetek, akkor is, ha a pereskedés nagy ügyvédi költségekkel járnak. Trump kampányában azt állította, lehetséges a környezetvédelmi szabályozások lazítása anélkül, hogy a víz- és levegőminőség bánná (vagyis a lakosság egészsége), de tudjuk, hogy ez hamis állítás.
Kampányában ígéretet tett arra, hogy elnöksége első 100 napja alatt visszavonja a Clean Power Plant, minden „szükségtelen" gátló jogi szabályozást, amely visszafogja a hidraulikus kőfúrást, ami a palagáz-kitermelés (egyébként rendkívül környezetszennyező) módszere, eltörli az „idejét múlt" rendeleteket, és kilépteti országát a globális klímaegyezményből.
A Harvard University jogprofesszora, Jody Freeman szerint ha Pruitt új utasításokkal gyengíti a hatályos környezetvédelmi szabályok végrehajtását, azzal húzós helyzetbe helyezi az EPA-t: a hatóságnak kötelessége ugyanis megindokolnia, és jogi értelemben is meg kell védenie, miért farag le érvényben lévő rendelkezéseket. Pruitt főügyészként az EPA ellen intézett támadásait azzal magyarázta, hogy a kormány túllépte a hatáskörét. Ez az indok nem feltétlenül lesz elégséges a jövőben.
Aduász: megkérdőjelezhetetlen a CO2 káros volta
Pruitt másik lehetősége, hogy megkérdőjelezi a jogi alapot, amelyre építve Obamáék meghozták a környezetvédelmi rendeleteiket. Ehhez viszont azt kellene bizonyítania, hogy a szén-dioxid nem káros az emberi szervezetre nézve. Márpedig az. Nagyon is. S erre bőséges tudományos bizonyíték van. Nem lesz képes tehát amellett érvelni, hogy több emisszió nem hat károsan a lakosság egészségére. Ha Pruitt úgy dönt, hogy beleköt a szén-dioxid ártalmas voltáról szóló definícióba, azt az Administrative Procedures Act előírásai szerint kell tennie, ami kötelezővé teszi, hogy a módosításnál a közvélemény (vagyis akár egyszerű polgárok) kommentjeit is begyűjtse. (Az USA-ban egyszerű polgárok is több héten át kommentelhetik az EPA új rendeleteit, és ezeket a hatóság köteles érdemben vizsgálni.)
Következésképp Trumpék legegyszerűbben úgy vághatnák el a gordiuszi csomót, ha drasztikusan csökkentenék az EPA költségvetését. Csakhogy az ifjabb Bush mandátuma idején is tettek erre kísérletet (miután az elnökválasztási kampányban beígérték), mégis csak minimális változást sikerült elérni a republikánusoknak. Az EPA azokban az években csökkentette a fosszilis iparág ellenőrzését és azt az infómennyiséget is, amit a cégeknek be kellett nyújtaniuk az EPA-nak a károsanyagkibocsátásukról.
Sarah Anderson a Santa Barbara-i University of California professzorhelyettese kutatást végzett a témában, és azt látta, hogy a demokraták gyakrabban eszközöltek nagy költségvetés-csökkentést a kormányzati szerveknél az elmúlt 60 évben, mint a republikánusok. Ráadásul szövetségi hatóságokat nem szoktak megszüntetni vagy teljes mértékben erőtlenné tenni, hiába tett erre ígéretet Trump, aki egyik kampánybeszédében ezt mondta az EPA-ról: „Szinte minden formájában megszüntetjük". Az EPA költségvetése 1981 óta nagyjából változatlan, vagyis az inflációt figyelembe véve reálértékben fokozatosan csökken. Obamáék idején 2010-ben 35 százalékkal növelték a hatóság költségvetését. A Gallup márciusi felmérése szerint az amerikaiak 81 százalékát aggasztja a folyók és a talajvíz állapota, 80 százalékát pedig a levegő szennyezettsége.
