Az Európai Unió területi kutatásokkal foglalkozó szerve, az ESPON (European Spatial Planning Observation Network) megbízásából elvégzett kutatás éppen ezért azt célozza, hogy felderíthető legyen a tipikus katasztrófatípusok földrajzi és régiónkénti eloszlása és ezek gazdasági hatásai. Így az Európai Unió és az érintett tagországok olyan gazdaságfejlesztési terveket készíthetnek, amelyek ezeket az adottságokat és a katasztrófák által okozott károkat is figyelembe veszik, és olyan fejlesztési irányokat határoznak meg, amelyek segítenek az országoknak csökkenteni az egyre szélsőségesebbé váló természeti viszonyoknak való gazdasági kitettségüket.

A különböző természeti katasztrófákat összehasonlítva kiderül, hogy a folyók áradása okozta a legnagyobb kárt (a teljes kárérték 37 százalékát) 1981 és 2010 között, míg a szélviharok 31 százalékkal a második, a szárazság pedig 16 százalékkal harmadik legtöbb kárt okozó természeti csapás Európában.

A globális klímatrendekből kiderül: a természeti csapások Magyarországot is egyre inkább érinteni fogják. A jövőre vonatkozó tervezésnél ezért egyre nagyobb mértékben figyelembe kell venni a természeti csapások gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait. Be kell kalkulálni olyan beruházásokat, amelyek a katasztrófák hatását csökkenteni tudják, emellett olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés erősödését – teszi hozzá a Cambridge Econometrics szakértője.