Tegyünk a túlélésért!

Másodszor kezdeményezett Fenntarthatósági Csúcsot a Piac & Profit. A kétnapos konferencia megnyitó beszédében Demcsák Mária, a lap főszerkesztője arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy nem vagyunk még sokan, de egyre többen, akik hisszük, tudjuk, hogy cselekednünk kell. Az egyén szintjén, mindenkinek és egyöntetűen kell tenni ahhoz, hogy Magyarország és a világ túléljen. A konferencia nyitó plenáris ülésének előadói - Ángyán József, parlamenti államtitkár, Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára valamint Láng István akadémikus - arról beszéltek, hogy mit teszünk ezért, és mit lehetne még tenni.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

 

Láng István, Bartus Gábor, Ángyán József és Demcsák Mária
Fotó: Fényes Gábor

Diffúz gazdaságot kell mozaikokból felépíteni, és ezt hálózatba összekapcsolni. Ebbe az irányba tesz lépéseket a kormányzat, mutatott rá Ángyán József. A fenntartható fejlődés számtalan definíciója közül a szakember azt az ideát idézte, amely szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődést jelent, amely anélkül elégíti ki a jelenben jelentkező igényeket, hogy ezzel veszélyeztetné, hogy a jövőben is ugyanezek az igények kielégíthetőek legyenek. Az egyensúlyi gazdaság lényege, hogy a versenyképességet és a növekedést úgy biztosítja, hogy közben nem csorbul a fenntarthatóság eszmeisége sem.

A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kiemelte Magyarország Alkotmányát, amely szokatlanul sok helyen és módon tesz utalást a fenntarthatóság kérdésére.

- Nemzeti hitvallásunk, hogy felelősséget viselünk a következő generációért, ezért védjük utódaink értékeit. Ez egy innovatív alaptörvény, kevés ország alkotmánya fogalmaz ilyen hangsúlyosan és világosan ebben a témában - mutatott rá Ángyán József.

Persze ahhoz, hogy eredmények szülessenek, az értékrend deklarálásán túl gyakorlatban megvalósítható programokra van szükség. Ennek kapcsán Ángyán kifejtette, hogy a világban modern kétpártiság alakult ki: a globális tőkeérdekek állnak szembe a helyi közösség és környezet érdekeivel. Cortent idézte a szakpolitikus, aki szerint az államnak kell átállnia a közösségek oldalára annak érdekében, hogy a fenntartható eszmék hangsúlyt kapjanak a programokban. Az egy ügyű ma piacvezető modell már recseg-ropog, ám önmagától a neoliberális gazdaságpolitika nem fog megbukni. Az államnak kell visszaszereznie a jogait, állította Ángyán.

Az előadás harmadik részében a változtatás keretiről beszélt a szakember. A világ tanul, mondta, így eljutunk a tiszta piacgazdasági modelltől az ökoszociális modellhez, amely valójában egy erős, beavatkozó államot jelent. A támogatás- és elvonás politikájában tudja egy kormány érvényre juttatni azt, hogy számára fontos a jövő. Vagyis az államnak be kell avatkoznia az árak és termékek viszonyába: azt kell támogatni, ami fenntartható és drágává tenni, ami nem az. Kérdés, hogy a váltásra milyen lehetőségek vannak. Ángyán szerint ez akkor fog sikerülni, ha a közösségek visszaszerzik az államot.

- Ez göröngyös út, de el kell rajta indulni. Ide sorolható a népegészségügyi termékadó, a környezetvédelmi termékdíj, vagy a regionális áfa bevezetésének lehetősége, amelyről folynak a vizsgálatok. Ez utóbbi lenne hivatott megakadályozni azt, hogy egy helyben is előállítható sárgarépát megérje több ezer kilométert utaztatni, mielőtt az asztalokra kerül.

Az előadás végén azokról az eszközökről hallhattak az érdeklődők, amelyet a célok elérésében követni kell. A közpénzeket például kizárólag olyan célra szabad folyósítani, amely a közjót szolgálja. A rendszerszemlélet szintén kulcs: az összhatékonyságot kell tekinteni, mert hiába van egy intézkedésnek gazdaságilag haszna, ha a fenntarthatóság oldalán súlyos károkat kell elszenvedni. A spekuláció helyett munkára van szükség, és a leszakadók számára is munkát kell biztosítani a segély helyett. Szintén fontos cél lenne a helyi közösségek erősítése. Ha ez felbomlik, szétesik a társadalom és a fenntarthatóság megvalósíthatatlanná válik.

Nem a világot kell az ideáinkhoz alakítani, hanem a világhoz az ideákat. A minden áron való átalakítás helyett az alkalmazkodás eredményez fenntartható világot. Ezt az alapelvet fogalmazza meg a készülő Vidékfejlesztési törvény.

Keretstratégia

Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a készülő keretstratégiáról beszélt. Nem ez az első Magyarországon: 2007-ben az uniós kötelezettségünknek eleget téve elkészült egy stratégia, amelyet most újraírnak. A vitairat véleményezése folyamatban van, jövőre kerülhet az országgyűlés elé. (Bartus Gábor előadásának prezentációját ide kattintva töltheti le.)

Bartus előadásában a Mi?, Miért?, Mit? és a Hogyan? Kérdésekre igyekezett választ adni.

Mi?

A keretsratégia az Ángyán József által idézett Herman Daly féle definícióból indul ki, amely a természeti erőforrások szűkösségére koncentrál. Bartus azonban más erőforrások korlátosságát is megemlíti, amelyeket figyelembe kell venni. A természet mellett, a humán, a társadalmi és a gazdasági pillért is értékelni kell. Míg az utóbbi három gyarapítható, az első csak felélhető vagy megvédhető. A fenntarthatósággal kapcsolatban intézményi válaszra van szükség, mert olyan fejlődési pontra értünk, amikor új kihívásokra kell vállalkoznunk. Az egyik probléma, hogy élesen szétválik a döntéshozás időhorizontja és a hatása. A jelen jólét érdekében ma hozott intézkedések hatásai későbbre tolódnak.

- Az erőforrás-felélésnek új csatornái alakultak ki - mutatott rá Bartus. Magyarország szempontjából a demográfiai deficit is fontos, és nehéz megszabadulni az olyan divatos szlogenek hatásaitól is, mint például a versenyképesség. Igaz ez okosan is használható, vélte a szakember, aki szerint a fenntarthatóság nem figyelembe vétele a kiszolgáltatottság bebetonozását jelenti. A hazai stratégia kiindulópontja: az említett négy pillér mindegyike rogyadozik.

Miért?

A célok megfogalmazásakor Bartus leszögezte: a fenntarthatóság nem pusztán technológiai kérdés, sokkal inkább (vagy amellett) kulturális változásra is szükség van. Sajnos a hazai társadalom értékrendjében a felmérések tanúsága szerint a fenntarthatóság kérdése alacsonyabb súllyal szerepel. Néhány kiemelt területet is említett, ahol a fenntartható fejlődés jelentősebb lépések megtételét igényli. Ez a globális felelősség, a helyi sajátosságok figyelembe vétele, a tudásalapú társadalom ás a helyi gazdaságok megerősítése.

Mit?

A célok kapcsán a titkár leszögezte: „Münchhausen báró-szerűen magunkat kell kiemelnünk a mocsárból". Ez nehéz. Szerinte felülről azért nem lehet irányítani a folyamatokat, mert az elittel szemben nagyfokú a bizalmatlanság. Alulról azért nem megy, mert a társadalom nem elég érzékeny a fenntarthatóság problémájára. Egy út marad: középről. Vagyis meg kell találni azokat a szervezeteket, amelyek maguktól foglalkoznak a kérdéssel.

- Őket kell helyzetbe hozni és összefogni - hangsúlyozta Bartus.

Hogyan?

A mechanizmusokról szólva indikátorokról beszélt Bartus, valamint a társadalmi párbeszéd szükségességéről. Így lehet a középen álló - főképp civil- szervezeteket helyzetbe hozni. A keretstratégia ágazati prioritásokat fogalmaz meg.

Alapítsunk Túlélési Klubot!

Láng István Akadémikus a fenntartható fejlődés kérdőjeleiről beszélt. A professzor a túlélés érdekében szólította fel a társadalom minden tagját a cselekvésre és az összefogásra. Láng István hangsúlyozta: ha ma lenne ötven éves, ő szervezne műhelyt, amely a túlélést távlatokban tekinti és tesz ennek megfelelő lépéseket. Nincs még túl késő, de késő van, válaszolta a tudós egy hallgatói kérdésre, amely az sms falon érkezett. Szerinte nem kell engedélyre várni, vagy támogatásra, először a lépéseket kell megtenni. (Láng István előadásának prezentációját innen töltheti le.)

- Egyre többen dolgoznak ezen, tesznek lépéseket ilyen irányba. Akár Túlélési Klubnak is nevezhetjük - adott nevet a mozgalomnak Láng István, aki szerint a túlélésre való felkészülés azonnali szükséglet.
1825-ben egymilliárd ember élt a földön, 1931-ben már kétmilliárdan. 2011-ben túlléptük a hétmilliárdot és 2050-re előrejelzések szerint kilenc milliárdan leszünk. Vagyis a növekedés dinamikája lassul. Csakhogy a legutolsó kétmilliárdos növekedés nagyobb különbséget jelent, mint korábban, mivel a Föld készletei is fogynak. A levegő, víz és élelmiszerfogyasztásunk nem csökkenthető, de az energia, egészségügy és lakáshasználat igen. Láng professzor idézte a Brundtland definíciót, amely szerint még nem vagyunk fenntarthatóak. Nagy tömegek számára nincs biztosítva ugyanis az emberi szükséglet minimuma. Magyarországon például 12 százalék a szegénységi ráta, a gyerekszegénység arány pedig még magasabb. A Daly definíció szerint sem teljesült a fenntartható fejlődés kritériuma, mivel túlléptük a környezet eltartó képességét. 2011. szeptember 27-től már a tartalékait éli fel az emberiség. A politikus a napi problémák megoldására keres választ, nem a távlati jövőre koncentrál. Ezért kell a 30-40 éves távlatokra szóló jövőképet például a Túlélés Klubnak elkészíteni.

Mi lesz veled Magyarország? Tette fel előadásában a kérdést az akadémikus. 2050-ben kilenc milliárd lakos szorító gyűrűjében leszünk és a problémára ma még nincs megnyugtató válasz. Bár Magyarországon elegendő víz és élelmiszer áll rendelkezésre, nyugodtan nem ülhetünk. A külső problémák ugyanúgy befolyásolják a mi túlélésünket.

1972-ben a Római Klubban értelmiség megkezdte a hosszú távú jövő feltárását. Merészek, bölcsek és igazmondók voltak. Most Magyarországon is valami hasonló klubra lenne szükség, amely a nagy távlatokkal foglalkozik. Láng professzor üdvözölte, hogy a most készülő fenntarthatósági stratégiában nagyobb hangsúlyt kap a humán dimenzió, mint korábban valaha. A magyar lakosság hosszú távú túlélésének biztosítását hazai erőforrásokból kell megoldani.

- Ezért lenne nagyon fontos, hogy megszerveződjön egy műhely, ahol a túlélésért küzdők közösen dolgoznak - zárta mozgósító erejű beszédét Láng István.

A II. Magyar Fenntarthatósági Csúcs első napjának összes előadásának összefoglalóját itt olvashatja folyamatosan frissülő cikkünkben

 

Véleményvezér

Orosz terrorcselekményektől tartanak Európában

Orosz terrorcselekményektől tartanak Európában 

Csehországban nemrégiben orosz ügynökök próbálták meg hatástalanítani vasúti jelzőrendszereket.
Ilyen még a világon nem volt, egy fideszes képviselő kétszer mondta el ugyanazt a beszédét a Parlamentben

Ilyen még a világon nem volt, egy fideszes képviselő kétszer mondta el ugyanazt a beszédét a Parlamentben 

Ismétlés a tudás anyja, vagy csak köznevetséget okozott a feledékenység.
Meddig élnek a magyarok?

Meddig élnek a magyarok?  

A várható élettartamot tekintve Szlovénia lekörözte Ausztriát.
Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.
Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo