Idén is több mint ezren látogattak el a szigetmonostori ÖKO-Szigetre. Ebben az évben a programsorozat célja a víz és a vízhez kapcsolódó témák áttekintésén túl az energiagazdálkodás, az energiatakarékosság fontosságának bemutatása, az energiafogyasztás és a klímaváltozás összefüggéseinek feltárása volt.
Miután az idei ÖKO-Sziget központi témája a víz mellett az energiagazdálkodás, energiafogyasztás, energiatakarékosság volt, olyan programokat állítottak össze, amelyek a víz mellett ezt a témakört járták körül. Az volt a cél, hogy a gyerekek megértsék, hogy a maguk eszközeivel ők is tehetnek azért, hogy kevesebb energiát kelljen felhasználni a mindennapi tevékenységükben, és ezzel ők is hozzájárulhatnak a természetre nehezedő környezeti terhelés mérsékléséhez.
A program mindkét napján előre szervezett iskolás csoportok érkeztek. Négy korosztálynak (1–2. osztály, 3–4. osztály, 5–6. osztály, 7–8. osztály) szerveztek tematikus programokat, s igyekeztek minden korosztályhoz a saját nyelvén, a saját ismereteinek megfelelő mélységben szólni.
1–2. osztályosoknak: Környezettudatosság a mindennapokban – farmlátogatás, öko-játszótér
A program eleji rövid felvezetést követően a gyerekek a farmlátogatás során betekintést nyerhettek egy helyi gazdálkodás működésébe, barátkozhattak az állatokkal, ültethettek búzát, és helyi finomságokat kóstolgathattak. Az öko-játszóteret úgy állították össze, hogy a játék közben erősíteni tudják a legkisebbek hétköznapi környezettudatosságát, és növeljék a megújuló energiával kapcsolatos alapismereteit. Fontos szempont volt, hogy az 1–2. osztályosok játszva szerezhessenek ismereteket.
3–4. osztályosoknak: A klímaváltozás kihívásai – kiállítási tárlatvezetés, az élet fonala játék
Ennek a korosztálynak két nagy blokkból tevődött össze a kötött programja. Részt vettek egy tárlatvezetésen, ahol a holisztikus szemléletet fejlesztették, miközben a gyerekek megismerkedhettek a klímaváltozást erősítő és tompító tényezőkkel. A program másik részeként az élet fonala játék során a gyerekek megtapasztalhatták azt is, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az ökológiai rendszer elemei, és hogy mennyire sebezhető ez a rendszer.
5–6. osztályosoknak: Játszva a megújuló energiákról – megújulóenergia-tanösvény, szabadtéri játékok
Az 5–6. osztályosok számára egy, a megújuló energiát hasznosító szerkezetekből álló tanösvényt állítottak fel, amely néhány, „low technology” eszközön keresztül szemléletesen mutatta be az energia előállításának lehetséges alternatíváit. A tanösvény látogatását követően játékos formában kellett a gyerekeknek takarékos háztartási eszközöket összegyűjteniük, illetve egy kooperációs játék során együttműködve kellett megmenteniük egy jégtáblán rekedt jegesmedvét.
7–8. osztályosoknak: Ökológiai lábnyomunk – workshop környezettudatos háztartásról
Ennek a korosztálynak a Team-öko lábnyom nevet viselő programot vitték el. A foglalkozás alatt a gyerekek hat kiemelkedően fontos környezeti problémáról szedték össze az ismereteiket: vízhasználat, energiahasználat, fogyasztói szokások, közlekedés, táplálkozás, hulladékkezelés. Ezt követően egy szakember javította és kiegészítette a diákok hozzászólásait, majd együtt megbeszélték a tényeket és az összefüggéseket.
A rendezvény megnyitóján Molnár Zsolt, Szigetmonostor Község polgármestere elmondta: a település biztosítja a főváros vízkészletének 80 százalékát, így az önkormányzat elkötelezettsége a fenntarthatóság, a környezetvédelem iránt nem esetleges, hanem belülről fakad. Hiszen ahhoz, hogy a víz tiszta legyen, a környezetet, a talajt kell folyamatosan és rendszerezetten tisztán tartani.
Lőrinczi István főszervező, az Outdoor Mission Kft. ügyvezető igazgatója, az Ökológiai Művelődés Alapítvány kuratóriumi elnöke a környezetvédelem holisztikus megközelítésének szükségességét emelte ki. A rendezvény célja ennek megfelelően mindenkor az, hogy a gyerekek megértsék, a környezeti problémák nagyon összetettek, így a környezetvédelem ügye is csak egy szélesebb összefüggésrendszerbe helyezve értelmezhető.
Lányi András, az esemény szakmai védnöke, A klímaváltozás társadalmi okai és következményei címmel tartott előadást. Felidézte, hogy március közepén Rómában járt, ahol rengeteg fiatal tüntetett a klímaváltozás ellen. Budapesten sajnos jóval kevesebben vonultak az utcákra, úgy tűnik, minket, magyarokat még mindig nem izgat eléggé a klímaváltozás problémája. Ugyanakkor az olasz fiatalokat látva az a kérdés is felmerült benne, vajon belegondoltak-e a tüntetők, hogy tulajdonképpen önmaguk ellen tüntetnek. Le tudnak-e ők maguk mondani a repülésről, az autózásról, a hamburgerevésről? A helyzet azért tűnik reménytelennek, mert olyan mértékű életmódváltozásra lenne szükség, amit mi biztosan nem fogunk végrehajtani.