Az EU Copernicus Climate Change Service (C3S) januártól novemberig rögzített adatai megerősítették, hogy 2024 lesz az eddigi legmelegebb év, és az első, amikor a globális átlaghőmérséklet meghaladja az 1,5 Celsius-fokot (2,7 Fahrenheit-fok) az 1850-1900 közötti iparosodás előtti időszakhoz képest. Az előző rekord legmelegebb év 2023 volt.
2024-ben szélsőséges időjárás söpört végig a világon: súlyos aszály sújtotta Olaszországot és Dél-Amerikát, végzetes áradások gyilkoltak Nepálban, Szudánban és Európában, Mexikóban, Maliban és Szaúd-Arábiában pedig ezreket öltek meg hőhullámok, valamint katasztrofális ciklonok pusztítottak az Egyesült Államokban és a Fülöp-szigeteken.
Fotó: MTI/Varga György
Még mindig közel rekordmagasságú globális hőmérsékleti tartományban vagyunk, és ez valószínűleg a következő néhány hónapban is megmarad - mondta Julien Nicolas, a Kopernikusz klímakutatója a Reutersnek.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező szén-dioxid-kibocsátás a klímaváltozás fő oka.
A kibocsátás nettó nullára csökkentését sok kormány megígérte, ennek ellenére a globális CO2-kibocsátás rekordmagasságot ért el az idén.
A tudósok azt is nyomon követik, hogy 2025-ben kialakulhat-e a La Nina időjárási minta – amely magában foglalja az óceánok felszíni hőmérsékletének lehűlését. Ez rövid időre csökkentheti a globális hőmérsékletet, bár nem állítaná meg a kibocsátás okozta felmelegedés hosszú távú alaptrendjét. A világ jelenleg semleges körülmények között él, miután az El Nino – La Nina melegebb párja – az év elején véget ért.
„Bár 2025 valamivel hűvösebb lehet, mint 2024, ha egy La Nina esemény alakul ki, ez nem jelenti azt, hogy a hőmérséklet ”biztonságos„ vagy ”normális„ lesz” – mondta Friederike Otto, a londoni Imperial College vezető oktatója.
Továbbra is magas hőmérsékletet fogunk tapasztalni, ami veszélyes hőhullámokhoz, aszályokhoz, erdőtüzekhez és trópusi ciklonokhoz vezethet.
A C3S mérései 1940-ig nyúlnak vissza, és összevetik őket az 1850-ig tartó globális hőmérsékleti rekordokkal. (Reuters)
