Gerrit Marx, szerint az EU rendelettervezete a nitrogén-oxidok és mikrorészecskék kibocsátásának csökkentésére "technikailag megvalósíthatatlan". Megfogalmazása szerint "óriási befektetésre és erőfeszítésre lenne hozzá szükség és nem hozna semmiféle tényleges eredményt".
Az uniós rendelkezés a tervek szerint 2025. július 1-jétől lépne életbe a személygépkocsikra és a furgonokra, két évvel később pedig a buszokra és a teherautókra is. Az EU Bizottsága emellett még külön javaslatot is tett szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási határértékek bevezetésére a nehéz tehergépjárművekre vonatkozóan. Eszerint az új nehéz-tehergépjárműveknél 2040-ig 90 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást, az új városi buszoknak pedig 2030-tól zéró kibocsátásúnak kell lenniük.
Képtelenség
Marx szerint, ha a teherautó- és buszgyártóknak ilyen erőteljesen csökkenteniük kell a kibocsátást, hogy megfeleljenek ennek a jogszabálynak, akkor nincs értelme rövid távon olyan Euro 7-es szabályokat is bevezetni, amelyek a jelenlegi motorokra szigorú korlátokat szabnak, és jelentős beruházásokat igényelnek.
Marx "teljes képtelenségnek" nevezte az új Euro 7 szabvány bevezetését, amely szerinte a 27 országból álló blokk "diszfunkcionális politikai rendszeréből ered".
Véleménye szerint a dízelbotrányt követően Brüsszel szabad utat adott az autóipar bírálóinak.
Elmondta, hogy az Iveco vizsgálja a szén-dioxid-mentesítés hosszú távú lehetőségeit és arra a megállapításra jutott, hogy a meghajtás kizárólagos villamosítása nem a megfelelő technológia a nehéz tehergépjárművek és a nagy hatótávú autóbuszok számára. Elismerte ugyanakkor, hogy hosszabb távon a belsőégésű motorok ideje valóban le fog járni, de "ahogy azt most az iparra megpróbálják felülről rákényszeríteni, az nem a megfelelő megoldás".