A robbanás a szovjet időkben épült Közép-Ázsia-Központ-4 (SzAC-4) vezetéken következett be az üzbég határ közelében, a csütörtökre virradó éjszaka. A türkmenisztáni külügyminisztérium közleményében a Gazprom Exportot vádolta a robbanás okozásával. Szerintük az orosz fél előzetes tájékoztatás nélkül szerdán jelentősen csökkentette a vezetékből kivett mennyiséget, s ez okozta a robbanást. A közlemény az eljárást átgondolatlannak és felelőtlennek minősítette, s rámutatott, hogy az egyoldalú lépés durván sérti a vonatkozó szerződésben foglaltakat.
A Vremja Novosztyej című lap úgy vélte: az asgabati külügyminisztérium állásfoglalása újabb robbanásként hatott, emögött természetesen a politikai helyzet áll, s Moszkvának most minden diplomáciai lehetőséget igénybe kell vennie, hogy visszaterelje a helyzetet a konstruktív együttműködés irányába, de a jelek szerint erre vonatkozóan csütörtök estig sem a Kremlnek, sem a kormánynak, sem a Gazpromnak nem volt kialakult terve.
Túl kicsit az ukrán fogyasztás
A SzAC-4 vezetéken érkezik Oroszországba gyakorlatilag az egész türkmenisztáni gázexport, napi mintegy 70-80 millió köbméter. Türkmenisztán egyébként Oroszország legnagyobb közép-ázsiai gázszállítója, saját adatai szerint tavaly több mint 47 milliárd köbmétert szállított, s összesen 70,5 milliárd köbmétert termelt ki. Idén 75 milliárd köbméter kitermelését és 51 milliárd köbméter exportját tervezi.
A Kommerszant a Platts ügynökség asgabati forrásból származó értesülését idézve azt írta, hogy szerdán az orosz fél kérte a szállított gáz mennyiségének 90 százalékos csökkentését. A Plattsnak a Gazpromnál megerősítették, hogy kérték a mennyiség csökkentését, de nem mondták meg, milyen mértékben. Az illető elmondta: az ok, hogy Ukrajna, a türkmenisztáni gáz fő felhasználója csökkentette vásárlásait.
Már korábban kezdődtek a bajok
Az orosz-türkmén gázkapcsolatok a múlt héten éleződtek ki, amikor Asgabat nemzetközi pályázatot írt ki a Kelet-Nyugat gázvezeték építésére, amely a Jolotan gázmezőről - a FÁK legnagyobb gázlelőhelyéről - a Kaszpi-tengerhez szállítja majd a gázt. Ez váratlanul érte Moszkvát, az eredeti tervek szerint ugyanis a Gazprom építette volna a vezetéket, és csatlakoztatta volna a majdani Kaszpi-tenger menti vezetékhez, amelyen Türkmenisztánból Kazahsztánon át érkezett volna a gáz Oroszországba.
Gurbanguli Berdimuhamedov türkmenisztáni államfő március 24-25-i moszkvai látogatásán szándékoztak aláírni egy átfogó gázügyi kormányközi gázmegállapodást, amelyben szerepelt volna a Kelet-Nyugat vezeték projektje is. Az aláírás azonban elmaradt, majd ismertté vált, hogy Asgabat pályázatot írt ki.
A Kommerszant értesülése szerint a vendég követelte, hogy államközi megállapodás szülessen, s hogy az orosz fél finanszírozza a később Türkmenisztán tulajdonába kerülő gázvezeték építését, amiért a türkmén fél majd gázzal fizet. Az orosz félnek azonban elsősorban az nem felelt meg, hogy Berdimuhamedov elzárkózott a Kelet-Nyugat és a Kaszpi-tenger menti vezeték összekötésétől, ami megfosztotta volna Oroszországot a lehetőségtől, hogy Jolotanból gázhoz jusson.Türkmenisztán Európa felé kacsingat
Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis igazgatója szerint a Gazpromnak az európai felhasználás csökkenése miatt sokkal jövedelmezőbb az orosz gáz eladása - 46-54 millió dollárral többet hozhat három nap alatt -, vagyis a türkmenisztáni szállítások kiesése egyenesen megkönnyebbülés. A szakértő azonban csodálkozásának adott hangot, hogy éppen a Nabucco gázvezetékről rendezendő prágai csúcs előtt alig egy hónappal romlottak meg hirtelen az orosz-türkmén gázkapcsolatok, hiszen a Nabucco veszélyezteti Oroszország európai gázpiacon és a közép-ázsiai gázvásárlásokban betöltött uralkodó szerepét. (Köztudott, hogy Európa mindent elkövet, hogy a Nabucco vezeték feltöltéséhez Türkmenisztánból vehessen nagy mennyiségű földgázt.)
Türkmenisztánnal a tárgyalást Szergej Lavrov külügyminiszter folytatja diplomáciai szinten: csütörtökön utazott Asgabatba, a FÁK-államok külügyminisztereinek találkozójára, s megbeszélést tervezett a türkmenisztáni elnökkel is.
Ezenközben a Gazprom első ízben beismerte, hogy a gázkitermelés csökkenése várhatóan hosszú távú lesz, s arra kell számítani, hogy a következő 4-5 évben a Gazprom kitermelése legfeljebb a tavalyi mennyiség 90 százalékát éri el, vagyis öt év alatt 240-350 milliárd köbméter gázzal - egy évi kitermelés mintegy felével - kevesebbet termelnek ki, ami a Gazprom bevételeit 62-91 milliárd dollárral csökkentheti az adott időszakban, s ez vélhetően szükségessé teszi az új lelőhelyek kiaknázásának megkezdésére vonatkozó tervek felülvizsgálatát. Ez viszont szakértők szerint csökkenti a Gazprom lehetőségeit arra, hogy a kereslet újbóli növekedése esetén növelje a kitermelést. A vezetékek építésére vonatkozó tervek felülvizsgálatáról egyelőre nem esett szó.
