Az olajtársaság mintegy 1 milliárd forint értékben végzett kutatásokat két korábban meddőnek bizonyult szén-hidrogén kúton azok átalakításával. A Mol azt remélte, hogy ha a föld mélye megfelelően forró és elegendő vízmennyiséget rejt magában, ráadásul azt könnyű visszasajtolni, akkor oda egy 3-5 megawattos erőművet lehet építeni.

A projekt megvalósíthatósági tanulmánya még nem végleges, annyi azonban már bizonyos, hogy az előzetesen becsültnél kisebb hozamúak a kutak. A villamosenergia-termeléshez ugyanis hiába megfelelően forró a 3 kilométer mélyen található 140 fokos hévíz, nincs meg a szükséges kitermelhető mennyiség. Így a kísérlet során vizsgált kútra csupán legfeljebb 0,8 megawatt teljesítményű erőművet lehetne építeni, márpedig ez a kapacitás túl kevés a megtérüléshez, legalábbis a jelenlegi zöldáram átvételi árak mellett - közölte a projektvezető.

Kujbus Attila közölte, hogy a Mol mindezek ellenére nem mond le geotermikus terveiről. Zala megyében további kutatásokat tervez, de egyelőre még nincs döntés a részletekről. A program folytatása érdekében a lezárult kísérletet finanszírozó konzorcium résztvevőivel egyeztetések kezdődnek. A konzorciumot 36 százalékban a Mol, 32-32 százalékban az ausztrál tulajdonú Vulcan Kft. és az izlandi Enex hf. alapította 2006 tavaszán.

3 milliárd forint

Egy 3-5 megawatt teljesítményű geotermikus erőmű felépítése az előzetes kalkulációk szerint 3-4 milliárd forintba kerül, a konzorcium 10 év alatt megtérülő befektetéssel számol.

Az alternatív energiaforrásnak számító geotermikus energia termelékenység szempontjából előnyösebb a szél- és a napenergiát hasznosító létesítményeknél. Amíg a szélturbinák és napkollektorok az éghajlati adottságok miatt évente 1.800-2.000 órában képesek áramtermelésre, addig egy geotermikus erőmű ennek négyszeresében üzemel.

A világon már mintegy 440 geotermikus erőművi blokk működik mintegy 9 ezer megawatt összkapacitással.